Pillanatnyi helyzetjelentés ivóvízhasználatról, szennyvíz összegyûjtésrõl

Hargita megye az ország azon részei közé tartozik ahol elméletileg nincsenek ivóvíz gondok. Gyakorlatilag azonban a megyének az Erdélyi medence délkeleti peremvidékén elhelyezkedõ településeinek lakói (Homoród mente, Nyikó mente) az egy hónapnál hosszabb szárazságok idején ivóvíz hiánnyal küszködnek. Ez a helyzet indokolja azt, hogy a községek önkormányzatai továbbra is odafigyeljenek a lakosság – elsõsorban vezetékes vízzel való ellátásának megoldására és olyan vízbefogások kiépítésére amelyek nem idõjárás függõk.
Ebben a rövid áttekintésben többnyire a csíki medencék településeinek, Szentegyháza és Udvarhelyszék hat községének vízközmû (ivóvíz és szennyvíz) ellátottságával kívánok foglalkozni azokkal amelyek a Harvíz térségi víz és csatornaszolgáltató részvénytársaság mûködési területére esnek.
A szolgáltatási területünkön 100 118 ember él. (2011-es adat) Ezen a területen 372 739 m ivóvízszétosztó rendszert üzemeltetünk, ami 60 136 személyt, az itt élõ lakosság 60 % -át látja el vezetékes vízzel. A nyersvizet mélységi és felszíni vízkészletekbõl nyerjük, amit 13 vízmûben kezelünk és teszünk ihatóvá. A 13 vízmûben 2012 folyamán 5 272 311 m3 nyersvizet dolgoztunk fel, amibõl 2 832 944 m3 ??t adtunk el. Ezekbõl a számokból kitûnik, hogy a szétosztó rendszereken a vízveszteség elég magas, 2012-ben cégszinten 46,26 %. Csíkszereda tekintetében a helyzet jobb. 2012 –ben 3 380 000 m3 nyersvizet vásároltunk amibõl 2 165 000 m3 ivóvizet adtunk el. A vízveszteség 38,77 %. Ez a mutató 2009 elõtt 72 % volt.
A Harvíz által üzemeltetett és karbantartott szennyvíz összegyûjtõ csatornarendszer összhossza 183 797 m. Ezek a rendszerek 2012-ben 2 700 000 m3 szennyvizet gyûjtöttek össze körülbelül 38 500 lakostól, ami a kiszolgált területeken élõk 38,45 % -át jelenti. Ezt a szennyvíz mennyiséget egy nagy-, és hét kis derítõállomáson tisztítottuk meg, kisebb-nagyobb sikerrel. A csíkszeredai derítõállomás - ahol az összegyûjtött szennyvizeink kb. 85 %-át „dolgozzuk" fel, az elõírásoknak megfelelõen mûködik. Az Olt folyóba visszaadott víz minõsége megfelel az uniós paramétereknek, és kijelenthetjük, hogy nem szennyezi az Oltot. Egy pár kis derítõ mûszaki teljesítményével azonban még mindig vannak gondok.
Az Ország az Európai Unióhoz való csatlakozásakor több, a lakosság életszínvonalát emelõ vállalást írt alá. Ezek közül az egyik legfontosabb és legköltségesebb az ivóvíz- és csatornázási közmûvek rendszereinek felújítása és bõvítése úgy, hogy a lakott területeken ez a lefedettség 95 % körüli legyen. Ennek a célkitûzésnek a megvalósítására a kohéziós alapokból uniós pénzek állnak rendelkezésre. Ezek a pénzek a Környezetvédelmi Ágazati Program 1-es tengelye mentén hívhatók le két szakaszban. Az elsõ szakaszban 56.7 millió eurót sikerült lehívni, amelyhez még 15.5 millió eurót kellett hazai forrásból (kormány, önkormányzati önrész, szolgáltatói önrész) hozzárendelni. Ezekbõl a pénzekbõl a következõ munkálatok megvalósítása folyamatban van: egy nyersvíz befogás-, három vízmû-, négy víztározó medence felújítása, hét darab új víztározó medence megépítése, 17 150 m fõ szállítóvezeték cseréje, 13 300 m új szállítóvezeték építése, 12 200 m szétosztó vezeték cseréje, 87 000 m új szétosztó vezeték kiépítése, 105 000 m új csatornahálózat és 38 új átemelõ pompaállomás kiépítése valamint két derítõállomás bõvítése. Ezeknek a munkálatoknak a befejezése után elmondható lesz, hogy a megye csíki és szentegyházai részén a közmûlefedettség megfelel az uniós elvárásoknak.
Ugyanezek a bõvítések és felújítások megvalósíthatók lesznek az Ágazati Program második szakaszából Alcsíkon, és Udvarhelyszéken valamint Gyergyószéken is, amennyiben sikerül az önkormányzatoknak az elõírt intézményi struktúrát megteremteni. Ez egy nagyon lényeges feladat, hiszen Székelyudvarhely kivételével minden önkormányzat közmûrendszere bõvítésre vagy felújításra szorul. Ezeknek a munkálatoknak a finanszírozása az uniós pénzek nélkül a mostani gazdasági helyzetben nem megvalósítható. A nem megvalósítás pedig komoly anyagi következményeket eredményezhet 2015 illetve 2018 után amikor az Unió számonkérési folyamata elkezdõdik, illetve a szennyvizek nem megfelelõ összegyûjtése és tisztítása olyan környezet szennyezést okoz ami veszélyeztetni fogja a felszíni és felszín alatti vizeink minõségét.
Ezekbõl az adatokból kitûnik, hogy léteznek, vagy a hiányosságok pótlására adottak a feltételek ahhoz, hogy a megye területén biztosítani lehessen a folyamatos, ellenõrzött minõségû ivóvíz szolgáltatást és a termelt szennyvíz összegyûjtését, megtisztítását olyan szinten, ami nem szennyezi, nem rontja a befogadó felszíni folyóvizek minõségét.
Igen. Oda kell figyelnünk a vízkészleteink minõségére, mert a vízmintavételezés eredménye azt mutatja, hogy az udvari kútjaink által megnyitott vízrétegek minõsége folyamatosan romlik. (Csíkrákos és környéke, Felcsík egyes területei) A vízminõség romlásának nincs más magyarázata mint a környezetszennyezés. A nem megfelelõ szennyvíz összegyûjtés, az egyes személyek által tanúsított felelõtlen hulladéklerakás, a nem megfelelõ istálló trágya lerakás és tárolás, mûtrágya-, gyomírtó-, rovarírtó szerek nem szakszerû használata stb. Elég, ha végigmegyünk bármelyik folyóvizünk mentén. Állattetemektõl kezdve a mûanyag hulladékig minden megtalálható ott. A lakott területeket átszelõ patakocskákba nagyon sok helyen belecsordogál a lakások szennyvize. Természetesen az illetékes hatóságok nem tudnak ezekrõl a tényekrõl.
Egy másik nagy gond az, hogy a községek lakósainak nagy része nem csatlakozik, nem engedheti meg magának azt, hogy csatlakozzon a közmûrendszerekre. Ennek legfõbb oka az alacsony fizetõképesség. Márpedig az elõzõ közmûrendszer kiépítõ projektek csak vízmûveket építettek és az utcai szállítóvezetékeket fektették le. A telekhatárig történõ leágazásokra nem jutott pénz, hiába az, hogy törvény szerint ezek még a közvezetékek részei. Így egyes lakóknak akár több tíz méter bekötõ vezetéket kellene kiépíteniük, ahhoz, hogy vezetékes vízhez jusson. Erre azonban nincs pénze. Azt is el kell ismerni, hogy tapasztalataink szerint a vidéki lakósság nincs meggyõzõdve arról, hogy a vezetékes víz egy jó minõségû, folyamatos ellenõrzés alatt lévõ termék.

 Az alábbi táblázat a Harvíz Rt. szolgáltatási területén lévõ községek közmûvekre való csatlakozási arányát mutatja be:

 

Sor sz.

Város/község

Összlakósság

(2011)

Ivóvizzel kiszolgált lakósság száma

Ivóvizzel kiszolgált lakósság  %

 

1

Csíkszereda

37980

37545

98,85

 

Hargitafürdõ

2

Szépvíz

3633

2576

70,90

3

Csíkpálfalva

1822

676

37,11

4

Szentlélek

2002

965

48,19

5

Csíkszentmihály

2632

817

31,06

6

Csíkrákos

1587

205

12,90

7

Madéfalva

2711

660

24,36

8

Csíkszentmárton

2308

1655

71,71

7

Csíkszentsimon

3429

651

18,98

8

Csikszentdomokos

6048

454

7,51

9

Karcfalva

2688

579

21,52

10

Csíkszenttamás

2553

913

35,75

11

Dánfalva

2291

640

27,95

12

Csíkmadaras

2190

688

31,40

13

Szentegyháza

6820

6484

95,07

 

Homoródfürdõ

14

Zetelaka

5580

1844

33,05

15

Oroszhegy

3902

1003

25,72

16

Fenyéd

1908

1131

59,29

17

Máréfalva

1958

197

10,06

18

Tölgyes

3596

500

13,9

19

Homoródszentmárton

2800

452

16,15

 

A csatorna hálózatra való csatlakozás helyzete:

 

Sor sz.

 Város/község

Összlakósság

(2011)

Csatorna szolgáltatást igénybe vevõk száma

Csatorna szolgáltatást igénybe vevõk száma

%-ban

1

Csíkszereda

37980

31997

84,25

 

Hargitafürdõ

2

Szépvíz

3633

1857

51,12

3

Csíkpálfalva

1822

464

25,45

4

Csíkszentmárton

2308

444

19,23

5

Szentegyháza

6820

2800

41,06

 

Homoródfürdõ

6

Fenyéd

1908

668

35,01

7

Máréfalva

1958

268

13,66

8

Tölgyes

3596

215

5,99

 

Annak a ténynek, hogy a csatlakozók száma, különösen a falusi környezetben nem növekedik az elvárt mértékben van még egy lényeges oka. Ez pedig a magas szolgáltatási ár. A víz- és csatorna szolgáltatás ára jelen pillanatban 2.93 + 2.30 = 5.23 + áfa = 6.48 lej/m3. Ez nem kevés. Ennek az árnak a már említett negatív hatásán kívül van egy nagyon fontos pozitív hatása is. Ez pedig a meggondolt, racionális vízhasználat. Csíkszeredában a tavalyi évhez viszonyítva kb. 13 % -ot esett vissza a vezet??kes vízfogyasztás. Ez azt jelenti, hogy a napi fogyasztás 90 l/személy körüli.

Hargita megye földrajzi fekvésének köszönhetõen sok patak és folyócska forrásvidékét foglalja magába. Ezért jelentõs, jó minõségû édesvíz készletekkel rendelkezik a felszíni vizek, valamint a mélységi vizek tekintetében is. Ez a helyzeti elõny ami megadatott számunkra, de ugyanez, egy nagy felelõsséget is ró reánk. Nekünk kötelességünk megvédenünk ezeket a készleteket a szennyezéstõl és a felelõtlen használattól (lásd a kifúrt ásványvíz kutakból szabadon kifolyó vizeket, sok helyen a csíki medencében). Mindig jól meg kellene gondolni amikor egy mélyépítészeti munkát engedélyezünk, különösen azokat, amelyek átvágják a záró rétegeket. Minden ilyen munkálat, legyen az fúrás vagy mély alapozás utat nyit a szennyezõ anyagok leszivárgásának.
A szennyvizek összegyûjtése és megtisztítása jelen pillanatban a legnagyobb kihívás számunkra. Bár léteznek a megfelelõ tehnológiák, a tervezésnél nem mindig esik a legjobbra a választás. Bízunk abban, hogy a közeljövõben sikerül kiépíteni a szükséges szennyvíztisztítási kapacitásokat és olyan derítési tehnológiákat alkalmazni amelyek akár a megtisztított szennyvizek újrahasznosítását (öntözésre, az utcák locsolására, energia fûz ültetvények elárasztására stb.) is lehetõvé teszik.

 

Csíkszereda 2013 október 14.

Zólya László András, a Harvíz Rt. vezérigazgatója

 

A cikk megjelent a MAGYAR TUDOMÁNY HÁZA 2. Vízgazdélkodás Székelyföldön címû kötetében.

 

 

Pontosítás: A Harvíz Rt. egyetlen percig sem szolgáltatott Farkaslaka községben

A farkaslaki vízszolgáltatás kapcsán a lakosság korrekt tájékoztatása érdekében szükségesnek tartjuk megjegyezni a következõket:
Elõzmények: 2012 július elején Farkaslaka polgármestere azzal a kérdéssel kereste fel cégünk vezetõségét, hogy a Harvíz Regionális Víz és Csatornaszolgáltató Részvénytársaság átvenné-e a víz valamint a csatornaszolgáltatás jogát Farkaslakán. A kérdésnek két fõ indítéka volt. Az egyik, hogy a száraz-meleg nyarakon a község fogyasztói vízhiánnyal küszködtek, a másik pedig, hogy a szennyvíz összegyûjtõ rendszer és a szennyvíztisztító állomás nem mûködött, ezért a hatóságok tetemes bûntetést helyeztek kilátásba a polgármesteri hivatal részére.
2012. augusztus 20-án a polgármester úr levélben fordult a Hargita Víz Közösségi Fejlesztési Egyesülethez, melyben azt jelezte, hogy az egyesület mûködési és szervezeti szabályzatát elfogadják és kéri a farkaslaki önkormányzat felvételét az egyesületbe. Ezen szándékukat 2012 novemberében a 102/2012-es tanácsi határozattal meg is erõsítik. Ennek a határozatnak az alapját a 264/2012-es megyei tanácsi határozat képezi, akinek a tulajdonában van a vízrendszer és aki szintén egyetért ennek a rendszernek az üzemeltetési jogának az átadásával. A Hargita Víz Közösségi Fejlesztési Egyesület 2012 novemberi közgyûlésén a 13/2013-as határozatával befogadja Farkaslakát tagjai közé és felkéri a Harvíz regionális szolgáltatót, hogy világítsa át a farkaslaki rendszereket, tegye meg észrevételeit, valamint készítse elõ a víz és csatorna közmû szolgáltatási jog átvételét Farkaslakán. Ezek az ellenõrzések megtörténtek, a szolgáltató írásban jelezte a polgármesteri hivatal fele a rendszereken észlelt hibákat és egyezség született a polgármesteri hivatallal, miszerint ezeket a hibákat kijavítják. A szolgáltatás átvételét a hibák kijavítása utánra tervezték.
Végül, annak ellenére, hogy lakossági fórumok szavazták meg a szolgáltatás átadását, a farkaslaki tanács túl magasnak találta a szolgáltatási árakat és ezért nem születtek meg azok a döntések, amelyek alapján a Harvíz Rt. átvehette volna a közmû szolgáltatási jogot Farkaslaka községben.
Tehát a Harvíz Regionális Víz és Csatornaszolgáltató Részvénytársaság egyetlen egy percet sem szolgáltatott Farkaslakán, annak ellenére, hogy segítette az önkormányzatot a problémák kijavításában, és készen állt a szolgáltatás átvételére.

Tisztelettel,
Harvíz Rt. vezetõsége

Kapcsolódó linkek:

http://szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/lezaratlan-maradt-a-vizszolgaltatas-ugye-farkaslakan

http://szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/visszakerul-a-farkaslaki-onkormanyzat-hataskorebe-a-vizhalozat

Publish modules to the "offcanvs" position.