Gyanúsan alacsony árajánlatok, a vesztes versenytársak részérõl benyújtott óvások, újabban pedig az Ítélõtábla nyári pihenõje is hátráltatja a felcsíki térség, Csíkszereda és egyes környezõ falvai, valamint Szentegyháza víz és szennyvíz hálózatának felújítását és bõvítését szolgáló EU-s társfinanszírozású óriásberuházást.

Egyre nagyobb fejtörést okozó akadályokba ütközik az idõ elõrehaladásával a HarVíz térségi szolgáltató több mint 70 millió eurós összköltségvetésû programja. A különbözõ jellegû problémák egyelõre elviselhetõek, de ha a legsürgõsebb szerzõdések aláírása szeptemberben is megkésik, akkor már csak a kivitelezõ gyorsasága segítheti a határidõre történõ lezárást. A Projekt Megvalósítási Iroda tegnap szokásos havi számvetését tartotta, és a tanácskozást a HarVíz szakemberei, a helyi önkormányzatok és a megyei tanács képviselõi, valamint a szerzõdött kivitelezõk mellett a Környezetvédelmi és Klímaváltozási Minisztériumot képviselõ, Nagyszebenbõl érkezõ köztes szerv is megtisztelte.

Építkezési szerzõdések: csúszások
    A projekt nyolc építkezési szerzõdést tartalmaz, legtöbbjük a közbeszerzés valamelyik fázisában elakadt óvások vagy különféle döntések, hivatalos tájékoztatók hiánya miatt.
    Az Ítélõtábla – mint arról már korábban beszámoltunk – úgy döntött, hogy a megrendelõnek szerzõdést kell bontania a szépvízi ivóvízkezelõ állomás és szállító vezetékeinek felújítását, illetve bõvítését illetõen. Az aláírt építkezési szerzõdést így felbontották, az Ítélõtábla azonban még nem küldte el a HarVíznek az indoklását, ennek hiányában pedig nem írhatnak ki újabb közbeszerzést. Mivel az illetékesek jelenleg nyári pihenõszabadságukat töltik, az indoklásra még jó darabig várni kell.
    Csíkcsomortánban, Fitódon és Csíkszentléleken a napokban elkezdõdik a kivitelezés, Csíkszeredába azonban csak késõbb tervez „betörni" az építõ ACI Cluj. Ennek oka az utak feltöréséért fizetendõ szokatlanul magas illeték, amelyet a kivitelezõ nem hajlandó megfizetni. A tegnapi tanácskozáson a polgármesteri hivatal és a kolozsvári cég képviselõje abban egyeztek meg, hogy igyekeznek mindkét fél számára elfogadható megoldást találni. Moldován-Reinitz József, a Projekt Megvalósítási Iroda vezetõje szerint azonban az utólagos tanácskozáson mindkét fél nyitottságáról biztosította a HarVízt.
    A csíkcsicsói munkálatokat magába foglaló 3-as építkezési szerzõdés közbeszerzési eljárása lezárult, de szokatlanul alacsony árajánlatok nyújtották meg az elemzési folyamatot. Az eredmény közlése napokon belül következik.
    A csíkszentdomokosi felújítást és bõvítést célzó szerzõdésben is óvás csúsztatja az elõrehaladást: a fellebbezõ után a HarVíz is elküldte saját álláspontját az Óvások Elbírálásának Országos Tanácsához (CNSC), eredmény azonban várhatóan csak jövõ héten lesz.
   Szentegyházán a hónapok óta húzódó telekkönyvi rendellenesség talán hamarosan lezáródhat. A mai városi tanácsülésen jóváhagyják azt a határozattervezetet, amely pénzeket különít el – a néhány héttel ezelõtti költségvetés-kiegészítés értelmében – az ivóvízkezelõ állomás felújítására vonatkozó szaktanulmány és tervezés elvégzésére. A megrendelõ azonban hangsúlyozta: csakis telekkönyvi kivonat alapján kezdõdhet meg a kivitelezés, a telekkönyvi problémák lezárását igazoló dokumentumot pedig semmilyen más irat – még tanácsi határozat – sem helyettesítheti.
    A CNSC visszautasított egy óvást a Madarast, Dánfalvát, Karcfalvát és Szenttamást érintõ építkezési szerzõdés esetében, de a fellebbezõ továbbment panaszával a Marosvásárhelyi Ítélõtábláig. Az elsõ munkálati szerzõdéshez hasonlóan azonban itt is közbeszól a „vakáció": egyelõre várniuk kell a döntésre.
    A szentegyházi és madarasi szennyvíz átemelõ állomás felújításához és bõvítéséhez várhatóan szeptemberben írják alá a kivitelezési szerzõdést, mert a mûszaki és a pénzügyi komplexitás a vártnál jobban megnyújtotta a kiértékelési folyamatot.
    Az utolsó építkezési szerzõdéshez már elõleget is átküldtek a kivitelezõnek: a szentegyházi víz- és szennyvízrendszer felújításához és bõvítéséhez papíron már rég elkezd??dtek a munkálatok, Moldován-Reinitz szerint pedig már ezen a héten elkezdõdik a valós kivitelezés.

Kockázatok
    A menedzsment és szakfelügyeleti szerzõdés kapcsán felmerült rendellenességi gyanú miatt visszatartott összeg továbbra sem érkezett meg a HarVíz számlájára, holott július közepén lejárt az erre vonatkozó határidõ.

    Továbbra is gondot jelent a 2006/7-es kormányrendelettel elindított, de be nem fejezett munkálatok esete, ahol a kettõs finanszírozás veszélye áll fenn. Csíkmadarason összeállították a meglévõ és a meg nem valósult munkáról kért „leltárt", Szentegyházán ugyanez a kimutatás még nincs készen.
    A rövid határidõk egyre nagyobb fejtörést okoznak, újdonságként pedig megjelentek a közbeszerzési eljárások alkalmával olyan árajánlatok, amelyek a piaci árakhoz képest látványosan alacsonyabbak. Moldován-Reinitz József szerint ez aggasztó a minõségre és a határidõk betartására nézve is.

Megérkezett a mozgó laboratórium
A napokban megérkezett Csíkszeredába a meghibásodás helyszínét feltáró mozgó laboratórium. A 2-es számú beszállítási szerzõdés tárgyát képezõ tulajdonképpeni haszonjármûvet még nem vették át hivatalosan. Az autó korszerû berendezésekkel felszerelt, és – a félreértések elkerülése végett – nem a vízminõséget ellenõrzi, hanem akusztikai és rezgésmérésekbõl pontosan megmutatja a csõtörés helyszínét. Egyfajta szoftver alapú „fémdetektor", amely a vezetékrendszer ellenõrzését szolgálja, és kimutatja, hogy hol szivárog esetlegesen a víz.

Forrás: Hargita Népe

Szerkesztette: Kovács Hont Imre, 2013.08.07

Nem sokkal jobb a helyzet, mint a tavaly ilyenkor

A csapadékhiány következtében Hargita megyében mindenhol csökkent a patakok, folyók vízhozama, néhol egyes patakok ki is száradtak, a víztározókban viszont van elegendõ víz – állítják az illetékesek.

Körülbelül azon a szinten állunk, mint a tavaly ilyenkor – jellemezte a szárazság-helyzetet Miklós Géza, az Olt Vízügyi Igazgatóság csíkszeredai szakaszmérnökségének igazgatója. Bár az idén nyár elején több csapadék hullott, mint a tavaly, az elmúlt évi szárazság következtében kiürült víztartalékokat nem sikerült teljes mértékben pótolnia az esõnek, az elmúlt idõszak csapadékhiánya következtében pedig újra lecsökkent a patakok, folyók vízhozama.
– A patakoknak nagyon leesett a hozamuk, sõt, például a Rákos pataka egyes szakaszokon már nem is folyik – mondja az igazgató.
Az Olt hozama is kisebb, mint az ilyenkor mért sokévi átlag: Csíkszentkirálynál például 3 köbméter a vízhozam másodpercentként, a sokévi átlagnak számító 5-6 köbméterhez képest. Ráadásul ez a hozam a folyó hosszán tovább csökken, Bükszádnál már csak 2,5 köbméter, Sepsiszentgyörgynél pedig 1,5 köbméter másodpercentként. Miklós Géza szerint ez azzal magyarázható, hogy az talajvíz szintje nagyon lecsökkent, és a folyóból szívja el a talaj a vizet.
Ami az ivóvizet illeti, gondokkal egyelõre nem kell számolni, kivételt csak a homoródmentiek képeznek. Õk ugyanis kutakból kapják az ivóvizet, ezek hozama pedig lecsökkent. A víztározókban nincs gond, Csíkszépvízen például – bár 1,5 millió köbméter víz hiányzik a tározóból – még ötmillió köbméter víz van a tóban, ami, ha nem is esne több csapadék addig, jövõ év derekáig elég lenne – állítja Miklós Géza.
– Zetelakán sincs gond a tározóban lévõ vízmennyiséggel, és a folyóvizekkel sincs még nagy baj – mondja Ádám Mózes, a Nagyküküllõ Vízrendészeti Igazgatóság vezetõje.
Állítása szerint néhány kis patak kiszáradt ugyan, de a nagyobbakban még folyik a víz, a Küküllõ hozama is 2,5 köbméter másodpercenként, ami kisebb, mint ennek az idõszaknak a sokéves átlaga (5 köbméter másodpercenként), de még messze van az eddig mért minimumtól, ami 1,5 köbméter volt másodpercenként.
– Az idén nem esett a hozam annyit, mint a tavaly nyáron – summázott Ádám Mózes.
Gyergyó környékén is nyári hozamokat mérnek a folyóvizeken, és bár a csapadékhiány ott is érzõdik, a hozamok többnyire megfelelnek az év ezen idõszakában elvárható értékeknek.
– Jobb a helyzet, mint tavaly volt, kiszáradt patakok nincsenek, érzõdik, hogy tavasszal-nyár elején csak volt valamennyi csapadék – mondta Abos Gábor, aki a vízügy gyergyói kirendeltségét vezeti.

Szárazság szorongatja a parcellákat is
Míg júniusban az átlagnál több csapadéknak örvendtek a gazdák, július hónapot már egyértelmûen a szárazság uralta – vallja Török Jenõ, a Hargita megyei Mezõgazdasági Igazgatóság vezetõje.
– A júniusban még azt hittük, a bõ csapadékkal még valamennyire mérséklõdik a talajban felhalmozott vízhiány. Július ezzel szemben nagyon száraz hónap volt, a sok évi átlagos 89 literes csapadékmennyiségnek ugyanis csak harmada hullott. A legkisebb mennyiséget Gyergyóalfaluban mérték: itt a múlt hónapban a négyzetméterenként csapadékmennyiség csak 10 liter volt, szemben Csík és Udvarhely-vidékével, ahol júliusban a talajt négyzetméterenként 28-36 liter csapadék érte – sorolta tegnap érdeklõdésünkre a gazdák szempontjából legfontosabb talaj-meteorológiai adatokat Török.
Az agrárszakember szerint a csapadék hiányt az utóbbi hetekben egyre jobban megsínylik a burgonya mellett a szálas takarmánynövények is, amit a talaj felsõbb rétegeit szárító szél és kánikulai meleg is tovább fokozott.
– A burgonya esetében például egy hónappal ezelõtt még nagyon jó termésben reménykedtünk, a burgonyavésznél azonban a szárazság mára nagyobb gondokat okoz, ez pedig a terméshozamokban is mutatkozni fog. Az elmaradt csapadék miatt baj lesz a sarjúval, de vízhiány jelei mára már a silókukorica levelein is szemmel láthatóan jelentkeznek – tette hozzá Török. (D. L.)

Forrás: Hargita Népe

Szerkesztette: Forró-Erõs Gyöngyi, 2013.08.07.

Helyi szolgáltató cég megalapításáról döntött Farkaslaka önkormányzata annak érdekében, hogy ne kellejen átadnia másnak a vízszolgáltatást. A cég vezetõit ezek után választják meg, valamint annak beíratása is hátravan még, de ha minden jól megy, októberben már ez a vállalat szolgáltatja a vizet a községben.

Farkaslaka községben is akadozik az ivóvíz-szolgáltatatás, mivel sokan visszaélnek azzal, hogy nem minden háznál méri óra az elfogyasztott vízmennyiséget. Ezt a problémát akarják orvosolni azzal, hogy nem magáncégnek, hanem a helyi önkormányzat által megalapított cégnek fogják átadni a szolgáltatást a községben.

„Korábban a lakosság nagy részének az volt a kérése, hogy ne adjuk oda más vállalkozóknak a vizet, ne gazdálkodjon más a mi vizeinkkel. Ezért úgy döntöttünk, hogy szavazatra bocsátjuk egy saját cég létrehozását, errõl döntöttünk kedden" – tudtuk meg Kovács Leheltõl, Farkaslaka polgármesterétõl. Hozzátette, ha megalakul az önkormányzat szolgáltató cége, minden fogyasztóval szerzõdést fognak kötni, és vízórát szerelnek majd mindenkihez.

„A házaknál ellenõrizzük a fogyasztást, és annak árából majd a meglévõ rendszer karbantartására is fordít a cég. Õszre várhatóan be tudjuk indítani a szolgáltatást" – tette hozzá a polgármester.

Forrás: Udvarhelyi Híradó

Szerkesztette: Simon Eszter, 2013.08.02.

Homoródszentmárton község magasabban fekvõ falvaiban ismét „vízórarendet" kellett készíteni, mivel a gyenge hozam miatt egyes házaknál, illetve a tömbházak emeletein nem volt folyamatos ivóvíz-ellátás. A polgármester szerint nincsenek akkora gondok, mint tavaly, de indokoltnak látta kihívni a Harvíz Rt. szakembereit, akik hozzáláttak az egyik begyûjtõ feljavításához. Farkaslakán is 25 éves probléma a folyamatos ivóvíz-ellátás, nagyon sok háznál nincs vízóra, az önkormányzat kedden dönt arról, hogy egy helyi befektetõnek adják át a rendszert vagy sem. Kányádban új kutakat ásnak, víz után kutatnak.

Udvarhelyszéken kevés az olyan falu, ahol nem jelent gondot az állandó ivóvíz-ellátás a csapadékhiány miatt. Alig pár napja nem esett jelentõs mennyiségû esõ, és többek közt a Homoródszentmárton, Farkaslaka és Kányád községhez tartozó települések lakói is ugyanazon problémával küszködnek. Szentmárton önkormányzata tavaly augusztusban adta át a Harvíz Rt. vízszolgáltatónak azt a rendszert, amely nyolc forrás vizét szabadeséssel egy 20 köbméteres tartályba gyûjti, majd onnan a víz megtisztítva kerül a háztartásokba. Ha csökken a források hozama, a vízellátás is akadozik.

Annyit kellene használni, amennyire valóban szükség van

„Mivel az én házam is az átlagosnál magasabban van Szentmártonban, és a források vizeit többfelé kell szétosztani, nálam sincs egész nap vízellátás. Meg kell tanulnunk takarékoskodni a vízzel, nem volna szabad öntözni és autót mosni, mert megtörténhet, hogy késõbb ennyi sem lesz" – magyarázta Kerekes Péter, Homoródszentmárton község polgármestere. Elmondta, már a csíkszeredai tûzoltóságtól is kaptak felhívást arra vonatkozóan, hogy spóroljanak, mivel tavaly és tavalyelõtt is az õ segítségüket kellett kérniük, akkora aszály volt. Gyepesben is ki van már száradva a patak, Homoródremetén is vékonyan csordogál – tudtuk meg a polgármestertõl.

„Nekünk kötelességünk a háztartásokat ellátni vízzel, és biztosítani a napi két liter ivóvizet személyenként, de sokan úgy gondolkodnak, hogy mivel ez is egy szolgáltatás, bátran engedhetik a vizet. Igen ám, de mi lesz, ha egyszer csak elapadnak a források?" – tette fel a kérdést az elöljáró. Recsenyéden, Homoródszentpálon és Homoródszentpéteren 13-tól 18 óráig egyáltalán nincs víz, Homoródszentmártonban pedig 18-tól 22-ig. Megtudtuk, hogy a kútásással is próbálkoztak az itt lakók, de többnyire csak sós vizet találtak. A vízszolgáltatás ilyen körülmények között még kísérleti fázisban van a Homoród mentén, most derül ki, hogy mennyi ideig elég az a víz, ami ezekbõl a forrásokból folyik.

Javításokat végez a szolgáltató

Ottjártunkkor kiderült, hogy szivárgás volt a Homoródalmáshoz közeli vízgyûjtõnél. Farkas Lajossal, a Harvíz Rt. fõmérnökével a helyszínen beszélgettünk. „Ebbe a tartályba óránként egy köbméter víz gyûl, ám ez az utóbbi idõben csökkent, ezért kijöttünk, és kiástuk a földet a meglévõ vezeték mentén. Kiderült, hogy az itt lévõ nád gyökerei kilyukasztották a csövet, azon keresztül szivárgott el a víz. Eddig nem volt mindegyik forrás befogva, ezen is változtatunk, valamint a gyûjtõtartályt is kibéleljük, hogy ott se vesszen el a víz" – magyarázta a fõmérnök, és körbevitt a terepen.

Szerinte az egyik fõ probléma az, hogy nagyon sok állattartó gazda kint itatja az állatait az erdõk alatt, tehát még azelõtt csökken a források hozama, hogy belekerülne a vezetékbe. „Nagyon nehéz megértetni az emberekkel, hogy ha az állatok összetapossák a vízlelõhelyeket vagy máshová terelik a forrásokat, akkor mi szolgáltatóként nem tudnunk több vizet adni, mint amennyi van" – fejtette ki Farkas.

Farkaslakán minden második nap van víz

Olvasóink jelezték, hogy a Farkaslakához tartozó Szentléleken is problémák vannak a vízellátással. Kovács Lehel, a község polgármestere érdeklõdésünkre elmondta, hogy sajnos nem új keletûek Farkaslakán a vízellátási gondok. „Itt még mindig az a probléma, hogy nem mindenkihez van vízóra szerelve, így gyakorlatilag nem tudjuk ellenõrizni, hogy ki mennyit fogyaszt. Egyelõre arról sikerült dönteni, hogy a meglévõ rendszert átadjuk egy helyi szolgáltatónak, amely majd kezeli és mûködteti, a hiányosságokat pedig pótolja" – adta tudtunkra a polgármester, majd hozzátette, a vízvezetékrendszer átadásáról kedden dönt a farkaslaki önkormányzat. Elmondta, hogy a jelenlegi „vízórarend" szerint egyik nap Malomfalván, Székelyszentléleken és Bogárfalván van víz, másik nap pedig Farkaslakán. „Sajnos ez egy 25 éves probléma a községben, majdnem naponta telefonálnak a vízhiány miatt a hivatalba, ezzel a döntéssel végre különválasztódik a vízvezetékrendszer és a polgármesteri hivatal" – summázott az elöljáró.

Kutakat ásnak Kányádban

A Kányád községhez tartozó Égében és Székelydályában is elapadtak a források, a vezetékeken – amelyeket alig két éve építettek ki – ma már nem folyik a forrásvíz. Miklósfalván szintén korlátozni kell a szolgáltatást, attól függõen, hogy mennyi gyûlt össze a tározóba, az is elõfordulhat, hogy naponta csak pár óráig van vízszolgáltatás – tudtuk meg György Sándortól, a község polgármesterétõl.

„Folyamatosan keressük a vizet, minden régen használt kutat kipucolnak az emberek, ha kell, újakat ásnak, minden vizet felfognak, ami használható" – mondta érdeklõdésünkre az elöljáró. A polgármesterek mindegyike egyetértett abban, hogy spórolni kell a vízzel, ugyanis nem biztos, hogy a közeljövõben nagyobb mennyiségû csapadék lesz a térségben.

Forrás: Udvarhelyi Híradó

Szerkesztette: Simon Eszter, 2013.07.30.