Az utolsó beállításokat és teszteket végzik a második csíkmadarasi vízerõmû üzembe állítása elõtt, és a községvezetés abban bízik, hogy a közel egy éve mûködõ elsõ erõmû január végi kiértékelését követõen sikerül enyhíteniük a térségben tapasztalható bizalmatlanságot a kezdeményezés iránt. Csíkmadarast sok oldalról támadták és támadják, holott a tapasztalatok – a beruházást kezdeményezõ polgármester szerint – pozitívak.
Csíkmadarason tavaly január óta termeli a villamos energiát az elsõ csíki vízerõmû. A 2012 szeptemberétõl épülõ másodikat talán már jövõ héten belül elindítják. Szerdai látogatásunkkor egy osztrák szakember az indítást megelõzõ mûszaki beállításokat végezte a Szent Antal-kápolna szomszédságában épült turbinaházban.
Ellátná Madaras energiaszükségletét?
A közel egy éve mûködõ erõmû 650 kW/h kapacitással termel, a nemsokára elinduló pedig 600-al fog – persze csakis a kedvezõ vízhozam feltételével. Hogy ez mennyire befolyásoló tényezõ, azt jól mutatja, hogy látogatásunkkor mindössze 77 kW/h volt a törpeerõmû termelésének mértéke, ami jócskán elmarad a 650-es határtól.
A létesítmények mûködtetésére 2009-ben létrehozott Aqua Energia Rt. ügyvezetõjétõl, Mészáros Csabától megtudtuk: a legeredményesebb hónap a tavalyi hóolvadás következtében április volt, ekkor 356 mW-ot termelt az erõmû. Ha egy háztartási gépeket átlagosan használó háztartás 250-300 kW-os fogyasztását vesszük alapul, több mint ezer családot valóban kiszolgálhatna az erõmû, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy tavaly júliusban már csak 153 mW-t állított elõ, októberben 160-at, és a teljes második félévben 736-ot – tehát hat hónap alatt annyit, amennyi két erõs hónap alatt elvárható lenne. A jelenlegi hóviszonyok nem kecsegtetnek kielégítõ vízmennyiséggel, a második erõmû üzembe helyezése azonban javíthat a helyzeten. – Kedvezõ vízhozammal teljesen ellátná a falut villanyárammal, sõt jelentõs bevételeket is hozna – közölte Bíró László polgármester. Az Electrica Rt. szolgáltató kereskedelmi részlegétõl megtudtuk: Csíkmadarason mintegy 700 háztartás használja a villamos energia központi hálózatát.
Négy év alatt megtérül a befektetés
Az Aqua Energia részvényeinek 50 százalékát Csató Kovács Imre csíkszeredai üzletember birtokolja, a másik felét pedig a madarasi önkormányzat több mint 50 helyi jogi és magánszeméllyel együtt. A megtermelt energiát tõzsdén árulják, az orzságos hálózaton szállítják, a szabad szolgáltatói piac jegyében pedig annak adják el, aki éppen megveszi. A szakemberek szerint mindeddig nem volt gond az értékesítéssel, a bevétel így biztosított. Mészáros Csaba ügyvezetõtõl megtudtuk: az erõmûvet mûködtetõ cégnek megawattonkénti 169-200 lejes támogatásban részesültek a zöld bizonylatnak köszönhetõen.
- Minden részvényes a részvényeinek függvényében részesül a nyereségbõl a leosztás során. Az elõzetes becslések alapján négy év alatt térül meg a ráfordítás az átlagos vízhozam alapján – közölte Bíró László.
Ugyanakkor mindeddig nem történt kifizetés a részvényesek felé, de ennek folyamata rövid idõn belül elkezdõdik. A tavaly óta mûködõ létesítmény eredményeit január végén elemzik ki, és a kiértékelést követõen várható a nyereség részvények szerinti leosztása.
Eszköz a kézben
Bíró László szerint a törpeerõmûvekkel szembeni, térségszinten uralkodó bizalmatlanságot fokozatosan le lehet építeni, ennek folyamata pedig már az építkezés idején kedvezõ irányba terelõdött. – A kivitelezésnél helyi vállakozásoknak sikerült munkát adnunk. A második erõmû építésekor megvásároltunk egy magasfeszültségû hálózatot, amelynek kiegészítésével villamosítjuk a Madarasi-Hargitát. A vezetékrendszer a megyei tanács segítségével már teljes egészében rendelkezésünkre áll, a megvalósítás pedig 75 százalékon maradt abba, és idén befejezzük. A fõút menti járdaépítést úgy tervezzük, hogy a villanyhálózatot a járda alatt vezethessük – községi tulajdonban levõ hálózatban gondolkodunk, és zöldenergiából akarjuk megoldani a közvilágítást. A vízerõmûvek ennek a megvalósításában is fontos szerepet játszanak majd – vázolta a létesítmény hozadékait a polgármester. – Bizonyítanunk kell a térségben, hogy fejlõdést jelent, ha merünk vállalkozni –tette hozzá.
Csíkmadaras egyébként a tavalyi év második félévében közel 8000 lejt költött a közvilágításra, ez az összeg jelentõsen apadna, amennyiben az elöljáró tervei megvalósulnak.
Az erõmûvek egyik legfõbb hozadéka ugyanakkor természetesen az önkormányzatnak befizetendõ adó lehet, amelynek éppen a megnyirbálásán dolgozik az állam: a speciális építmények adóját – ide tartozik ez esetben a gát, a vízgyûjtõ és a föld alatti csõrendszer – Bukarest kérné magának egy friss jogszabály szerint, így még kérdéses, hogy az adóból mi marad Madarason. A turbinaházak adójából származó haszon egyébként szinte biztosan.
A polgármester szerint mindkét létesítmény rendelkezik az összes szükséges engedéllyel, közöttük a környezetvédelmi jóváhagyásokkal is. Az erõmû turbinaházáig 2900 méter hosszúságú, földbe ásott csõrendszeren vezetik a patakot, 70 méteres eséssel. A csõbe nem kerülhet levegõ, errõl a különbözõ szabályozó berendezések gondoskodnak. A gátak és a csövek nyomvonalán történt beavatkozások egyelõre visszatetszõ nyomai néhány év alatt eltûnnek – int nyugalomra az elöljáró.
Forrás: Hargita Népe
Szerkesztette: Kovács Hont Imre, 2014.01.17.
