Az Ilona-völgyében építendõ vízi erõmû ellen tiltakoztak a homoródfürdõiek kedden délben: a mintegy százfõs csoport azt nehezményezte, hogy a befektetõ nem tájékoztatta kellõképpen a helybélieket. A helyszínen kialakult heves szóváltásból kiderült: a homoródfürdõi lakók úgy érzik, csõbe húzták õket, a befektetõ viszont nyugtatgatta õket, hisz véleménye szerint semmi ok a pánikra.
2011-ben épült meg az elsõ vízi erõmû a Hargitán, a beruházást végzõ cég újabb létesítmény építésébe fogott Homoródfürdõn, az Ilona-völgyében. Az európai szinten elterjedt zöldenergia-elõállítási modellt Lénárd András csíkszeredai vállalkozó honosította meg Székelyföldön, a református egyház mellett (melynek részesedése mintegy tíz százalék) a beruházásokat végzõ cég többségi tulajdonosa is õ maga.
???A vízi erõmû mûködési elve egyszerû, a vízszintkülönbségre épül: a patak vizét magasabb szintrõl elvezetjük az alacsonyabbra, ez esetben 150 méternyire lévõ turbináig" – magyarázta a beruházó. Az Ilona-völgyében az építkezési munkálatok már javában zajlanak, jelenleg az ún. vízbefogó készül, majd kilenc kilométernyi csövet fektetnek le a földút mentén, melyben a turbinaházig vezetik a patakvizet. A munkálatoknak a tervek szerint év végére kellene elkészülniük. „Az alapvetõ probléma az, hogy a helybéliek azt hiszik, a 800-as csõbe be fogjuk vezetni a patakot. Holott csupán a fölösleges, az élõvilág számára nem szükséges vízmennyiség kerül a rendszerbe" – fejtette ki.
A vizet begyûjtõ gát mellett ún. hallépcsõ van – mondta el Lénárd András –, melyen a patak hivatalosan mért minimális vízhozamainak átlagmennyisége mindig lefolyik, tehát a patakot egyáltalán nem veszélyezteti a kiszáradás. „Az erõmû nem fog egész évben mûködni, a termelés mintegy háromnegyede tavasszal történik, amikor bõ víz van: hóolvadáskor vagy nagyobb esõzés idején. Nagy esõ vagy hóolvadás esetén van olyan vízmennyiség, ami az élõvilág számára nem szükséges" – hangsúlyozta. Cáfolta, hogy magyarországi üzletembereknek és belföldi vagy külföldi politikusoknak érdekeltségük lenne a cégben, és arról biztosította a jelenlévõket, hogy a kivitelezõ cég a beruházáshoz szükséges minden engedéllyel rendelkezik. A beruházást végzõ csíkszeredai H2O Energy Kft. képviselõje, Roxana Enescu elmondta: a helybéli lakókat megfelelõ idõben értesítették a beruházás részleteirõl, az építkezés elkezdésének idõpontját pedig a helyi sajtóban közölték. „Nyilván csúnyán néz most ki ez az építõtelep, de nem marad örökre így" – tette hozzá.
„Most, az építkezés elkezdésekor értesültünk egy olyan projekt létrejöttérõl, amely közvetlenül érint minket is. Elsõ lépésben engedélyt kellett volna kérni a helyi lakóktól. Továbbá a patak vízhozama nem lesz elég a lakóknak és az erõmûnek is. Nem hinném, hogy egy befektetõnek kifizetõdõ az, hogy aszályos idõszakban a beruházása ne hozzon nyereséget. Az, hogy mindennek ki lesz a vesztese, szerintem nyilvánvaló" – fejtette ki Demény Gábor helybéli lakos.
Ambrus László, az Agora Alapítvány elnöke ellentmondásosnak nevezte a hegyi patakokra építendõ vízi erõmûvek kérdéskörét: az erõmû ugyan zöldenergiát állít elõ, viszont ha nem megfelelõ helyen épül, negatív hatással van a környezetre. „Meg kell találni a középutat, hisz nem mindenhol lehet vízi erõmûvet létrehozni. Szemmel láthatóan kicsi a patak hozama, aszályos években az élõvilág biztosan megsínyli majd az erõmû mûködtetését" – tette hozzá.
A tiltakozáson egyébként jelen volt Jakab Attila, a székelyudvarhelyi Nagy-Küküllõ Vadász és Sporthorgász Egyesület vadászati elnöke is. Mint kiderült, az egyesület évente, így idén is 5–10 ezer pisztrángot telepít a patakba, amennyiben azonban ennek hozama csökken, a haltelepítés teljesen felesleges lesz.
„Ismerjük az összes szélhámosságot, amellyel a befektetõk ámítják a helybélieket. Az összes ilyen beruházás törvénytelenül történik, hisz nincs urbanisztikai engedély és részletes rendezési terv, de környezetvédelmi hatástanulmányra is szükség lenne. A beruházók kikerülik ezt a lépést, hisz arra hivatkoznak, hogy jelentéktelen az erõmû környezetre gyakorolt hatása, így kiválthatják az építkezési engedélyt. Itt is ugyanazon hazugságok hangzottak el, akárcsak más hasonló erõmûvek építésénél" – adott hangot felháborodásának Hans Hedrich, a Fenntartható Segesvár Egyesület alelnöke, azt tanácsolva a homoródfürdõieknek: tegyenek panaszt, és fellebbezzék meg a kibocsátott engedélyeket az illetékes hatóságoknál.
A homoródfürdõiek mellesleg nem mind ellenzik a beruházás létrejöttét, Benedek Lukács helyi vállalkozó szerint a vízi erõmûvet már régen meg kellett volna építeni, ezúttal nem magával a beruházással, hanem a helyszínválasztással van baj. „Nem ipari jellegû létesítmény kell erre a területre. A vállalkozó nyilván kitalált valamit, a részletekre, szándékosan vagy sem, nem biztos, hogy kiterjed a figyelme. Ne csináljunk itt bohócot magunkból és belõle, az ügyben az engedélyeket kibocsátó hatóságokat kell felelõsségre vonni" – jelentette ki.
A tiltakozók a beruházás törvényességének tisztázásáig az építkezési munkálatok leállítását követelték, az üggyel kapcsolatosan a H2O Energy Kft. képviselõje elmondta: az elkövetkezõ egy-két napban derül ki, hogy milyen következményekkel járt a közösségi megmozdulás. A közel kétórás tiltakozáson egyébként sem a szentegyházi, sem a Hargita megyei önkormányzat képviselõi nem vettek részt.
Lénárd András fontosnak tartotta megjegyezni, hogy egy olyan személy szervezte ezt a megmozdulást, akinek a kommunizmus idején kapcsolata volt a Securitatéval. „Demény Gavril tulajdonképpen Lupu fedõnév alatt írt jelentéseket a titkosszolgálatnak" – közölte Lénárd András.
Forrás: Székelyhon.ro/Udvarhelyszék
2013.07.24.
