Nem zökkenõmentes a második csíkmadarasi vízi erõmû építése. A munkálatok által érintett kaszálók tulajdonosainak egy része azt állítja, hogy elõzetes beleegyezésük nélkül zajlik az építkezés. Az illetékesek ezt cáfolják, szerintük egy személy kivételével sikerült egyezségre jutni a területeket birtoklókkal. Az ügyben rendõrségi feljelentés is született.
Az elsõ vízi erõmû üzembe helyezését követõen Madarason nekifogtak a második megépítésének is. Mint arról korábban beszámoltunk, a munkálat három részbõl áll: a vízgyûjtõ gát megépítése, a vízi erõmû áramfejlesztõ épületének létrehozása és a két létesítmény közötti nyomócsõ lefektetése. A munkálatok már tavasz óta folynak, így lassan befejezõdik a vízgyûjtõ megépítése. Elkezdõdött az áramfejlesztõ épület alapozása, miközben a két építményt összekötõ három kilométer hosszúságú vezeték felét is lefektették. Az illetékesek reményei szerint késõ õszre befejezõdnek a munkálatok, és a második erõmû is elkezdheti az energiatermelést.
„Június végén Háromfenékben ásási munkálatokat kezdtek anélkül, hogy bárki is értesített volna bennünket" – panaszolta Szõcs Mária, az érintett területtulajdonosok egyike. Családjának 33 áras kaszálója van a térképeken Hámortetõként azonosított területen, amelyre területalapú támogatást is igényeltek. Szõcs kiemelte, július elsején nyolc személy aláírásával kérést tettek le a helyi polgármesteri hivatalhoz, amelyben a munkálatok leállítását követelték, kilátásba helyezve, hogy ellenkezõ esetben az illetékes hatóságokhoz fordulnak. „A beadványra azóta sem kaptunk választ. Még a kérés leadásának napján megkeresett a kivitelezõ cég képviselõje, aki azt ígérte, kárpótlást fizetnek, és eredeti állapotukba visszaállítják a felásott területeket. Többször nem jött a képviselõ, a kifizetendõ összegrõl sem volt kivel tárgyalni" – magyarázta a panaszos. Elmondása szerint az illetékesek a kérés benyújtása után minden aláírót megkerestek, utólag volt ezzel kapcsolatos egyeztetés a községházán is, de ott sem sikerült dûlõre jutni.
Hiányzó birtoklevelek és APIA-büntetés
„Sokak számára nincsenek kiállítva a birtoklevelek, ezt használják ki. Nem a polgármester tulajdona a szóban forgó terület, nem lett volna joga megkezdeni a munkálatokat" – jelentette ki Szõcs. Hozzátette, több mint 1500 eurós területalapú támogatást fog kapni az érintett kaszálóért, amelyre a kérést még májusban nyújtották be. „Mi lesz, ha megbüntetnek? Nem vagyok a fejlõdés kerékkötõje, hanem az eljárási módot kérdõjelezem meg" – szögezte le a panaszos. Szõcstõl megtudtuk, rendõrségi feljelentést is tettek az ügyben.
Bíró: egy kivétellel sikerült megegyezni
„Azokkal a gazdákkal, akiket az érintett területeken sikerült beazonosítani, az Aqua Energia cég meg tudott egyezni, egy kivétellel" – jegyezte meg már a beszélgetésünk elején Bíró László. Csíkmadaras polgármestere elmondta, abban a dûlõben, ahol a munkálatok zajlanak, sok terület tulajdonosa nem volt beazonosítva, mert eddig nem igazán tartottak erre igényt az érintettek. „Nem igaz az az állítás, miszerint a beadvány után kezdtük az egyeztetéseket. Ez már jóval korábban elkezdõdött, a nyilvántartás szerint vettük sorba az érintett területek tulajdonosait" – jelentette ki az elöljáró. Kiemelte, volt olyan kaszálós rész, amelyre nem volt igénylés letéve. A munkálat elkezdése után jött a tulajdonos, hogy kárpótlást kér, mert az a földrész az övé. „Megtörtént az utólagos beazonosítás, és kárpótlást is kapott az illetõ. Így nyilván, hogy az emberek érdeklõdni kezdtek az ott fekvõ, eddig be nem azonosított területeik iránt, ezeket most kezdték visszaigényelni" – magyarázta Bíró. Hangsúlyozta, minden érintettel sikerült megegyezni, az egyetlen kivétel Szõcs Mária volt.
Nagyobb a kárpótlás, mint a lehetséges bírság
„A projekt kezdetén volt egy elképzelésünk. A lakosoknak meg volt adva a lehetõség, hogy területeik értékével beszálljanak a részvénytársaságba. Kevesen éltek ezzel, az építkezés nyomvonaláról pedig elõzetesen tájékoztattunk mindenkit" – mondta a polgármester. Kifejtette, a kárpótlás megállapításánál három szempontot vettek figyelembe: a nyomvonal által érintett területek esetében a négyzetméterenkénti kárpótlás, milyen kár érheti idén a gazdát területalapú támogatás szempontjából, valamint hogy mi fog történni a területtel hosszabb távon.
„A kártérítés háromszor-négyszer nagyobb, mint a területalapú támogatások rendszerében kiszabható bírság" – említette a községvezetõ. Ezt Mészáros Csaba, az Aqua Energia cégnek a beszélgetésen jelen levõ ügyvezetõje is megerõsítette. A kárpótlások mértékérõl viszont az illetékesek nem kívántak nyilatkozni. „Itt nincs szó rosszindulatról senki részérõl, mindenki nyitott volt a tárgyalásokra. Ám nem tudom elfogadni Szõcs Mária részérõl, hogy közügyet próbál faragni egy olyan témából, amiben tulajdonképpen már mindenkivel kiegyeztünk" – osztotta meg véleményét Bíró, aki szerint a feljelentés miatt hamarosan bekövetkezõ ügyészségi vizsgálat fog pontot tenni erre a vitára.
Cégalapítás és részvényesek
A vízi erõmûveket építõ Aqua Energia céget 2009-ben alapították. A Listafirme.ro honlapon található adatok szerint a részvények 50 százalékát Csató Kovács Imre üzletember birtokolja, 11,3158 százalékot Madaras község, míg 38,6842 százalék különbözõ magánszemélyek birtokában van. A már jelzett honlap adatai szerint a törzstõkéhez Csató 874 ezer lejjel, a község 197 800 lejjel, míg a több magánszemélybõl álló csoport 676 200 lejjel járult hozzá. Az illetékesek azt már korábban elmondták, az erõmûvek elsõ turbinája 500kWh teljesítménnyel, a most épülõé pedig 700kWh-val üzemel majd. A tapasztalatok szerint hóolvadáskor, jelentõsebb esõzéskor a termelt energiamennyiség még nagyobb is lehet.
Forrás: Csíki Hírlap
Szerkesztette: Rédai Botond, 2013.08.07.
