A megszokottá vált közbeszerzési huzavona mellett az 2006/7-es kormányrendelettel elkezdett, de be nem fejezett infrastruktúra-fejlesztõ munkák képezik a Hargita megyei víz- és szennyvízhálózat bõvítését és felújítását szolgáló EU-s finanszírozású óriásprojekt legfõbb problémáit. A több mint 73 millió eurós költségvetésû program – amely a HarVíz térségi víz- és csatornaszolgáltató ügyintézésén keresztül fut – hamarosan a munkálatok fázisába ér. A HarVíz Rt. és a Projektmegvalósítási Iroda (PMI) meghívására az érintettek tegnap ismét tanácskoztak az infrastrukturális beruházás elõrehaladásáról.
– A szentegyházi víz- és csatornahálózat felújítására és bõvítésére vonatkozó munkálati szerzõdést aláírtuk. A 7 millió lej értékû szerzõdés az elsõ, amelyet megkötöttünk. A többi hét megállapodást a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos óvások késleltetik, Csíkszentdomokoson, Csíkmadarason és Szentegyházán pedig a 2006 évi 7-es kormányrendelettel elindított, de be nem fejezett projektek teszik kétségessé a munkálatok kivitelezését, fizikálisan ugyanis hiányoznak egyes elemek, amelyek nélkül nem mûködhet a rendszer – nyilatkozta lapunknak Moldován-Reinitz József projektfelelõs.
Utóbbinak oka, hogy procedurális nehézségeket okoznak egyes kivitelezõk, amelyek minõségi hátralékokkal maradtak el, gyenge minõségû munkát végeztek. Több kivitelezõvel nem sikerül zöldágra vergõdniük az egyes helyi önkormányzatoknak. Orbán Béla, Hargita Megye Tanácsának Közszolgálati és Beruházások Vezérigazgatóságának vezetõje szorgalmazza a helyi tanácsokat, hogy nagyobb szigorúsággal bánjanak az illetõ cégekkel, és a feltételek be nem tartásáért akár a szerzõdésbontást is helyezzék kilátásba.
– Szentegyházán küzdünk a legnagyobb problémákkal, mert ott a be nem fejezett projektek mellett telekjogi problémák is felmerültek. Az abbamaradt munkálatok le nem zárásáig nem indulhat újabb projekt ugyanabban a tárgyban, és ezeket a munkálatokat szinte nulláról kell kezdeni megvalósíthatósági tanulmánnyal, mûszaki tervvel, közbeszerzéssel. Értékileg egyik érintett településen sem nagy a gond, bízunk benne, hogy mihamarabb sikerül megoldást találniuk a problémákra – közölte a projektfelelõs.
A HarVíz technikai osztálya és a PMI, mint megtudtuk hasznosnak bizonyuló látogatást tett májusban Kolozsvárra, ahol az ottani SCADA-val (felügyeleti ellenõrzõ és adatgyûjtõ rendszer) kapcsolatos tapasztalatokról tudtak meg fontos információkat.
– A SCADA az egész rendszernek az agya lesz. Ez egy automatizálási, mérési, biztonsági és távvezérlési funkcióval ellátott 1,5 millió eurós rendszer, amelynek segítségével – egyszerû példával élve – a központban hamarabb tudunk a csõrepedésrõl, mint a fogyasztó, vagy mielõtt még a víz a felszínre törne – közölte Moldován-Reinitz József, hozzátéve, hogy a SCADA központi diszpécser szolgálatát Csíkszeredába, két regionális szolgálatát pedig Szentegyházára, valamint Csíkszentdomokosra tervezik.
A projektben közvetlenül érdekelt a felcsíki térség szinte valamennyi községe (Csíkszentdomokos, Csíkszenttamás, Csíkkarcfava, Csíkdánfalva, Csíkmadaras, Csíkcsicsó és Csíkpálfalva), Csíkszereda, Csíkszentlélek község, valamint Szentegyháza, közvetetten pedig Csíkszépvíz is. Több mint 100 kilométer ivóvíz és nagyjából ugyanennyi szennyvíz-vezetékrendszert újítanak fel vagy építenek meg, teljesen felújítják a szépvízi és a szentegyházi ivóvízkezelõ vízmûvet és azok szállítóvezeték-rendszerét, új szennyvíztisztító állomás épül Madarason, és bõvül a szentdomokosi víztisztító állomás is.
A 73 milliós projekt 77,6 százalékát az EU finanszírozza, a költségek 11,9 százalékát a román kormány biztosítja, 1,8 százalékát a projektben érintett helyi önkormányzatoknak kell elõteremteniük, a maradék 7,7 százalékot (5,6 millió eurót) pedig a HarVíz-nek kell állnia. Az önrész biztosításáért az elkövetkezõ két évben az infláció értékével arányosan emelkedni fog az ivóvíz ára és a csatornahasználat díja is.
Míg a fejlett országokban a lakosság 90 százaléka hozzáfér a víz- és csatornarendszerekhez, addig Romániában a lakosság fele mondhatja el ezt magáról, Hargita megye pedig az országos átlagnál is halványabban teljesít. Amennyiben Románia 2018 végéig nem tesz eleget a közmûrendszerekre vonatkozó kötelezettségeinek, az EU korrekciókat alkalmazhat az országgal szemben.
Forrás: Hargita Népe
Szerkesztette: Kovács Hont Imre, 2013. június 5.
