Olasz kavicsrétegeken átszûrve, az ország egyik legmodernebb tisztítóberendezésén keresztül jut el az ivóvíz a székelyudvarhelyi otthonokba. A város egyik legkiemeltebb biztonságú létesítményének számító vízmû vezérlõjében lényegében még az is látják, mikor zuhanyzunk. A víz világnapja alkalmából az udvarhelyi vízmûnél jártunk.                                  

Több mint negyven éve mûködik Székelyudvarhelyen, a Tábor-lakótelep tetején az ivóvízmû – vagy ahogyan a legtöbben nevezek, a víztisztító állomás – amely a 2012-re az ország egyik legmodernebb szûrõrendszerével felszerelt víztisztítómûvévé vált. A tervezett teljesítménye szerint jelenleg másodpercenként 144 liter nyers vizet képes ihatóvá tenni a teljesen automatizált rendszer, a tiszta víz a város ivóvízhálózatát alkotó, 87 kilométer hosszú csõrendszerbe ömlik.

Távirányítással nyíló kapun át jutunk be a Szentjános utcai ivóvízmû területére, majd az ivóvízmûvet mûködtetõ Aqua Nova Kft. mûszaki igazgatója, Bálint Major Áron vezetésével a bekerített telek legmagasabb pontján álló épülethez indulunk, hogy a víz útjára lépve, folyásával megegyezõ irányban végigjárjuk az ivóvízmû labirintusrendszerét, épületeken, csarnokokon, pincék és emeletek lépcsõin át egészen a monitorszobáig.

Kemikáliák a rendszerben

Az ivóvízrendszert tápláló Nagy-Küküllõbõl, a terelõút Csíkszereda felõli bejáratánál található szivattyúháztól két csõvezetéken jut fel a még tisztítatlan víz, vagy ahogyan az ivóvízmûnél nevezik, nyersvíz a Tábor-negyed tetejére. Miután a beérkezõ mennyiséget megmérték, a laikus számára ijesztõ nevû kemikáliákat – káliumpermanganátot és polihidroxi-alumíniumkloridot – adagolnak a vízhez, de megnyugszunk, miután a mûszaki igazgató elmagyarázza, hogy ezeket késõbb ki is vonják a vízbõl a szûrés során. A víz zavarossága alapján automatikusan adagolják a vegyszert, amint azt késõbb a laboratóriumban feljegyzett adatokból megtudjuk, ötszáz liter vízhez tizenkét liternyit, mert most éppen tiszta a Küküllõ vize. A beömlõvezetéknél elhelyezett digitális kijelzõ 13,44-es értéket mutat, de ez akár kétezerig is felmehet, amikor a nagy esõktõl zavarossá válik a folyó – magyarázza Bálint Major Áron.

                                          Az ülepítõcsarnok a leglátványosabb épülete a víztisztítómûnek

A kemikáliák voltaképpen ülepítõ vegyszerek, amelyek az egy szinttel lejjebb található két hatalmas, kör alakú ülepítõ medencében magukhoz vonzzák a salakanyagokat, hogy aztán kis, bolyhos csomókként leülepedjenek a medencék alján. Itt még nem ihat?? a víz, tulajdonképpen csak iszapmentes folyóvíz – mondja kérdésünkre a mûszaki igazgató.

Egyébként az ülepítõcsarnok a leglátványosabb épülete a víztisztítómûnek, két hatalmas, öt méter mély és huszonhét méter átmérõjû medencében tisztul a város vize, a leülepedett salakanyagot iszapkotró hidak tolják lassan a medencék közepén található lefolyókba.

A vízbõl veszik ki

A víztisztítás következõ fázisa az, amirõl mindenki tud, vagyis a klórozás, ám még mi is meglepõdünk azon, hogy utólag ezt is kiszûrik a vízbõl: akkor hogyan lehetséges az, hogy idõnként jól érezhetõen klórszagú a csapból kifolyó víz? Egyrészt a megszûrt vizet utóklórozzák, de a kémiai reakció miatt olyankor is felerõsödik a szaga, amikor a nagyobb esõk, vagy a vezetékrendszeren végzett javítások miatt zavarossá válik a v??z – magyarázza el mûszaki igazgató.

Régen gyakorlatilag szabadesésben haladt át a víz a különbözõ tisztítási fázisokon, most viszont az ülepítõcsarnokból átfolyó víz nyomás alatt folyik át a szûrõépület korszerû berendezésein. 2012-ig homokkal töltött medencékben tisztították meg, mára azonban már négylevelû lóhere formákban összekapcsolt zárt szûrõtartályok végzik ezt a munkát.

Akár a filmeken

Hét rétegû olasz szûrõásványok vannak ezekben, a kavics és homokszemcsék egyébként a tartályok átöblítésekor összekeverednek, ám utána maguktól a megfelelõ módon rétegzõdnek újra. Az élénkebb fantáziával rendelkezõ látogató számára már szinte kínálja a környezet egy mérsékelt költségvetésû scifi- vagy katasztrófa-film helyszínének képzetét, csupa beton és fém itt minden, ám a tartályok közé vezetõ fémlépcsõ aljában egy érintõképernyõs digitális kijelzõt találunk, amelyen a teljes víztisztító rendszer színes mûszaki rajza látható a berendezések aktuális paramétereivel, és hogy teljes legyen a kép, megtudjuk, az ábra megfelelõ eleme, vagy szakasza azonnal pirosan kezd villogni, ha az automatika hibát észlel valahol. Ezt követõen magától leáll a teljes rendszer.

Az ivóvízmû egyébként a város egyik kiemelt biztonságú objektuma, a belügyi hírszerzõ szolgálat (SRI) képviselõi is többször tartottak már felkészítõt az itt dolgozóknak arról, hogy mi a teendõ, ha ismeretlen eredetû csomagot találnak a víztisztító területén, vagy ha engedély nélkül bejutó személyt észlelnek. A rendszerváltás idején uralkodó káoszban például a közeli laktanyából vezényeltek ide állandó fegyveres katonai õrséget – tudjuk meg Bálint Major Árontól. A vízmûnél ma már klórszivárgást érz??kelõ rendszer is mûködik, amely szivárgás esetén riaszt és – akárcsak a filmekben – automatikusan lezárja a bejárati ajtókat, mûködésbe helyezi a ventilátort, amely a semlegesítõ torony aktívszenes töltetén keringteti át a mérgezõ gázzal telt levegõt.

Filmes utánérzetünket csak fokozza, hogy a teljesen automatizált víztisztító rendszerrel ellátott, számos épületbõl álló komplexumban mindössze két alkalmazott dolgozik. Egyikük a szolgálatban lévõ fehér hajú és köpenyes laboráns, aki a kémiai és mikrobiológiai laboratóriumban készségesen mutatja a nagy regiszterbe bevezetett aktuális mérési adatokat: a nyers vízben mért értékeket, majd a kifolyó vízét is. Tisztább a vezetékes ivóvíz, mint egy átlagos kút vize, mondja a víz nitrát-tartalmának adatait mutatva. Bár nem értünk hozzá, a 0,01-0,03 között mozgó értékek számunkra is alacsonynak tûnnek.

A rendszer mindent lát

Az épület szomszédos helyiségében van a vezérlõterem, itt dolgozik a másik alkalmazott, õ az aki figyeli a rendszer mûködését egy a szûrõépületben látotthoz hasonló képernyõn. Itt a rendszer összes paraméterét ellenõrizni lehet, másodpercnyi pontossággal követhetjük vele a város érrendszerét képezõ vízhálózat keringését szívként ellátó ivóvízmû mûködését. Voltaképpen a képerny??rõl egy egérkattintással leolvasható az is, hogy éppen mikor zuhanyzunk, vagy legalábbis az, hogy a városlakók többsége mikor teszi ezt: reggel fél hat és nyolc óra között, illetve este nyolc és fél tizenegy között. A fogyasztási adatok nem tévednek.

Forrás: szekelyhon.ro/ Udvarhelyszek

Szerkesztette: Széchely István, 2014.03.21.

Drágulhat az ivóvíz, valamint a szennyvízszolgáltatás díja Gyergyószentmiklóson - az áremelést a tanácstestület kell jóváhagyja , az erre vonatkozó határozattervezetet már kifüggesztették a városházán.
A polgármesteri hivatal hirdetõtáblájára felkerült egy határozattervezet, amelynek értelmében köbméterenként 33 banival emelkedik az ivóvíz, 47 banival a szennyvízszolgáltatás ára. A Közszolgáltatásokat Felügyelõ és Szabályzó Nemzeti Hatóság (ANRSC) már rábólintott az áremelésre, viszont még a tanácstestület is meg kell szavazza a drágítást.
- Mindennek nõtt az ára, az anyagi költségeink nagyobbak lettek – indokolta tömören az áremelés szükségességét a közüzem igazgatója, Lukács László, megjegyezve, legutóbb 2011 júliusában növelték az árakat. Az igazgató a Hargita Népe kérdésére kifejtette, tetemes veszteségeket kell elkönyvelnie a városgazdálkodási vállalatnak: havonta 90 ezer köbméter vizet ad el a fogyasztóknak és 30 ezer köbméter szennyvíz kezelését számlázza ki, ami hozzávetõlegesen 230 ezer lej havi bevételt jelent a vállalatnak. A szolgáltatások biztosítása azonban 25-30 ezer lejjel kerül többe a megtermelt bevételnél. Hogy ezt a különbséget fedezni tudják, szükségesnek tartják a víz árának 17, a szennyvízszolgáltatás díjának 29 százalékkal való emelését.
A drágításra vonatkozó tervezetet bárki megtekintheti a városházán, észrevételeket, javaslatokat az ügyben március negyedikéig fogadnak. Azt követõen tanácsülésen dönt majd a testület a drágításról. Lukács László azt mondta, amennyiben a tanács jóváhagyja, leghamarabb április elsejétõl kerülhet sor az új árak bevezetésére.
A gyergyószentmiklósi közüzem egyébként tavaly november óta csak kéthavonta számlázza a vízfogyasztás és szennyvízkezelés ellenértékét a tömbházak lakóinak. Az igazgató kifejtette, a hulladékgazdálkodási feladatok külsõs cégnek történõ kiszervezését követõen nagyon kis értékûek lettek a számlák, néha a tíz lejt sem éri el a kiszámlázott összeg, így fölösleges , hogy minden hónapban végigjárja a lakásokat a díjbeszedõ. A magánházaknál már korábban is így történt a számlázás. Lukács azonban megjegyezte, a lakóknak továbbra is havonta kell jelenteniük hideg és melegvíz-órák állását, ugyanúgy, mint korábban.

Forrás: Hargita Népe
Szerkesztette: Lázár Hajnal, 2014.02.27.

Az utolsó beállításokat és teszteket végzik a második csíkmadarasi vízerõmû üzembe állítása elõtt, és a községvezetés abban bízik, hogy a közel egy éve mûködõ elsõ erõmû január végi kiértékelését követõen sikerül enyhíteniük a térségben tapasztalható bizalmatlanságot a kezdeményezés iránt. Csíkmadarast sok oldalról támadták és támadják, holott a tapasztalatok – a beruházást kezdeményezõ polgármester szerint – pozitívak.
Csíkmadarason tavaly január óta termeli a villamos energiát az elsõ csíki vízerõmû. A 2012 szeptemberétõl épülõ másodikat talán már jövõ héten belül elindítják. Szerdai látogatásunkkor egy osztrák szakember az indítást megelõzõ mûszaki beállításokat végezte a Szent Antal-kápolna szomszédságában épült turbinaházban.
Ellátná Madaras energiaszükségletét?
A közel egy éve mûködõ erõmû 650 kW/h kapacitással termel, a nemsokára elinduló pedig 600-al fog – persze csakis a kedvezõ vízhozam feltételével. Hogy ez mennyire befolyásoló tényezõ, azt jól mutatja, hogy látogatásunkkor mindössze 77 kW/h volt a törpeerõmû termelésének mértéke, ami jócskán elmarad a 650-es határtól.
A létesítmények mûködtetésére 2009-ben létrehozott Aqua Energia Rt. ügyvezetõjétõl, Mészáros Csabától megtudtuk: a legeredményesebb hónap a tavalyi hóolvadás következtében április volt, ekkor 356 mW-ot termelt az erõmû. Ha egy háztartási gépeket átlagosan használó háztartás 250-300 kW-os fogyasztását vesszük alapul, több mint ezer családot valóban kiszolgálhatna az erõmû, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy tavaly júliusban már csak 153 mW-t állított elõ, októberben 160-at, és a teljes második félévben 736-ot – tehát hat hónap alatt annyit, amennyi két erõs hónap alatt elvárható lenne. A jelenlegi hóviszonyok nem kecsegtetnek kielégítõ vízmennyiséggel, a második erõmû üzembe helyezése azonban javíthat a helyzeten. – Kedvezõ vízhozammal teljesen ellátná a falut villanyárammal, sõt jelentõs bevételeket is hozna – közölte Bíró László polgármester. Az Electrica Rt. szolgáltató kereskedelmi részlegétõl megtudtuk: Csíkmadarason mintegy 700 háztartás használja a villamos energia központi hálózatát.
Négy év alatt megtérül a befektetés
Az Aqua Energia részvényeinek 50 százalékát Csató Kovács Imre csíkszeredai üzletember birtokolja, a másik felét pedig a madarasi önkormányzat több mint 50 helyi jogi és magánszeméllyel együtt. A megtermelt energiát tõzsdén árulják, az orzságos hálózaton szállítják, a szabad szolgáltatói piac jegyében pedig annak adják el, aki éppen megveszi. A szakemberek szerint mindeddig nem volt gond az értékesítéssel, a bevétel így biztosított. Mészáros Csaba ügyvezetõtõl megtudtuk: az erõmûvet mûködtetõ cégnek megawattonkénti 169-200 lejes támogatásban részesültek a zöld bizonylatnak köszönhetõen.
- Minden részvényes a részvényeinek függvényében részesül a nyereségbõl a leosztás során. Az elõzetes becslések alapján négy év alatt térül meg a ráfordítás az átlagos vízhozam alapján – közölte Bíró László.
Ugyanakkor mindeddig nem történt kifizetés a részvényesek felé, de ennek folyamata rövid idõn belül elkezdõdik. A tavaly óta mûködõ létesítmény eredményeit január végén elemzik ki, és a kiértékelést követõen várható a nyereség részvények szerinti leosztása.
Eszköz a kézben
Bíró László szerint a törpeerõmûvekkel szembeni, térségszinten uralkodó bizalmatlanságot fokozatosan le lehet építeni, ennek folyamata pedig már az építkezés idején kedvezõ irányba terelõdött. – A kivitelezésnél helyi vállakozásoknak sikerült munkát adnunk. A második erõmû építésekor megvásároltunk egy magasfeszültségû hálózatot, amelynek kiegészítésével villamosítjuk a Madarasi-Hargitát. A vezetékrendszer a megyei tanács segítségével már teljes egészében rendelkezésünkre áll, a megvalósítás pedig 75 százalékon maradt abba, és idén befejezzük. A fõút menti járdaépítést úgy tervezzük, hogy a villanyhálózatot a járda alatt vezethessük – községi tulajdonban levõ hálózatban gondolkodunk, és zöldenergiából akarjuk megoldani a közvilágítást. A vízerõmûvek ennek a megvalósításában is fontos szerepet játszanak majd – vázolta a létesítmény hozadékait a polgármester. – Bizonyítanunk kell a térségben, hogy fejlõdést jelent, ha merünk vállalkozni –tette hozzá.
Csíkmadaras egyébként a tavalyi év második félévében közel 8000 lejt költött a közvilágításra, ez az összeg jelentõsen apadna, amennyiben az elöljáró tervei megvalósulnak.
Az erõmûvek egyik legfõbb hozadéka ugyanakkor természetesen az önkormányzatnak befizetendõ adó lehet, amelynek éppen a megnyirbálásán dolgozik az állam: a speciális építmények adóját – ide tartozik ez esetben a gát, a vízgyûjtõ és a föld alatti csõrendszer – Bukarest kérné magának egy friss jogszabály szerint, így még kérdéses, hogy az adóból mi marad Madarason. A turbinaházak adójából származó haszon egyébként szinte biztosan.
A polgármester szerint mindkét létesítmény rendelkezik az összes szükséges engedéllyel, közöttük a környezetvédelmi jóváhagyásokkal is. Az erõmû turbinaházáig 2900 méter hosszúságú, földbe ásott csõrendszeren vezetik a patakot, 70 méteres eséssel. A csõbe nem kerülhet levegõ, errõl a különbözõ szabályozó berendezések gondoskodnak. A gátak és a csövek nyomvonalán történt beavatkozások egyelõre visszatetszõ nyomai néhány év alatt eltûnnek – int nyugalomra az elöljáró.

Forrás: Hargita Népe
Szerkesztette: Kovács Hont Imre, 2014.01.17.

Hónapok óta vízhiánnyal küszködnek a Csíkmenaság alszegi részén lakó családok. Az érintettek szerint az elmúlt idõszakban tapasztalt szárazság miatt csökkent le a rendszert tápláló vízforrások hozama, a községvezetõk szerint viszont az ésszerûtlen vízgazdálkodás, illetve a helyiek által lefektetett vezetékek elavultsága miatt akadozik a vízellátás.

Egymás mellett sorakozó vedrek, vízzel töltött palackok fogadnak az egyik menasági háztartásban. Az ott lakók szerint egyre rosszabb a vízellátás, megoldásra pedig nem igazán van kilátás. „A reggeli és esti órákban legtöbbször nincs víz, ugyanez a helyzet hétvégén is. Napközben vizet kell fognunk ahhoz, hogy a legszükségesebbre jusson" – magyarázta az egyik, neve elhallgatását kérõ lakos. Elmondása szerint van olyan is, hogy csak a pincéig jut el a víz, a nyomáshiány miatt a házban levõ csapokig már nem.

„A kutakban is egyre kevesebb a víz, sok helyen újraásták azokat, hasztalan" – tudtuk meg egy másik csíkmenaságitól. Mint a gazda elmondta, olyan kutak száradtak ki az elmúlt idõszakban, amelyek az ötvenes évektõl folyamatosan ivóvízzel látták el a helybélieket.

„Tavaly és idén is száraz év volt, de az az igazság, hogy az emberekkel is baj van" – osztja meg véleményét egy másik, szintén neve elhallgatását kérõ helybéli. Elmondása szerint a kutak vízszintje tényleg aggasztó, ám az igazsághoz hozzátartozik, hogy nagyon elavult a helyiek által kiépített vezetékrendszer. „A vezetékeket javítani kellene, ám a karbantartásra nem adnak pénzt a lakók. Annak idején volt egy felelõse a rendszernek, de már nem foglalkozik ezzel" – magyarázta az érintett. Elmondása szerint õ maga a közeli patakról hordja a vizet állatainak. „Elképzelni sem tudom, milyen helyzetben lehetnek azok, akiknek nincs a közelben vízfolyás, és a kútjuk is kiszáradt" – említette a lakó.

György József: ésszerû vízgazdálkodás kellene

„Az egykori termelõszövetkezet idején, a 80-as években kezdték el a vízvezeték kiépítését Csíkmenaság alszegi részén. Tették mindezt elõzetes tervezés nélkül. A munkálat a forradalmat követõen abbamaradt, a lakók késõbb erre a vascsõbõl készült rendszerre csatlakoztak" – mondta a kialakult helyzettel kapcsolatosan György József. Csíkszentgyörgy község polgármestere hangsúlyozta, a forrást a helyiek által Mezként ismert dûlõbõl fogták be akkoriban. „Egy olyan forrásról van szó, amely a negyvenhetes szárazságkor nem apadt el, onnan volt táplálva a falu nagy része. Ebbõl a szempontból helyes volt az elképzelés" – magyarázta az elöljáró.

A községvezetõ szerint a legnagyobb gond az, hogy nem ésszerûen használják a vizet az alszegiek. „Van, aki a nyári szárazság idején öntözi a veteményest, más télen engedi a vizet, hogy ne fagyjon el a vezetéke. Így olyan fázisba jutottak, hogy sokaknak nincs vizük. Nem lehet tudni pontosan, hogy mi a vízhiány oka" – nyomatékosított a községvezetõ. György kiemelte, Csíkszentgyörgyön is vannak ilyen jellegû vízvezeték-társulások, de sok helyen szigorú belsõ szabályzatot vezettek be, ennek köszönhetõen megszûntek ezek a problémák.

Szakszerûen fel kellene mérni a helyzetet

„Mindaddig, amíg egy szakember fel nem méri a vezetékrendszer állapotát, és meg nem nézi, hogy mekkora a rendszert tápláló forrás hozama, illetve hogy az érintett, mintegy hatvan családnak mennyi a vízfogyasztása, nem lehet el??relépni ebben a történetben" – fejtette ki a községvezetõ. Mint hangsúlyozta, idén õsszel egy utcagyûlésen is részt vett, ahol felajánlotta a hivatal segítségét, ám hasztalan. „Amikor tettekre kerülne a sor, akkor megáll a továbblépés, mert vitatkoznak az emberek. Nem sokat teszünk, de kritizálunk..." – vázolta az alszegen uralkodó állapotokat a település polgármestere, aki szerint ha nem jutnak közös nevezõre az érintettek, nem lesz mûködõképes vízgazdálkodás a szóban forgó falurészen.

Messze még a központi vízhálózat álma

„A központi vízvezetékünk kiépítése teljesen kormányfüggõ" – jelentette ki az elöljáró. Mint elmondta, a beruházásra idén papíron 250 ezer lejt utaltak ki központi alapból a községnek. Az év során mintegy háromezer méternyi vezetéket fektettek le a földbe, ám végül a szakminisztérium nem fizette ki az elv??gzett munkálatot. „Ha ilyen ütemben támogatja a kormány ezeket a fejlesztési terveket, akkor nagy kérdés, mikorra lesz kész. Elvileg egy év alatt be lehetne fejezni a negyvennyolc kilométernyi vezeték lefektetését" – fogalmazott György József.

Forrás: www.székelyhon.ro/Csíkszék

Szerkesztette: Rédai Botond, 2013.12.08.