Nem zökkenõmentes a második csíkmadarasi vízi erõmû építése. A munkálatok által érintett kaszálók tulajdonosainak egy része azt állítja, hogy elõzetes beleegyezésük nélkül zajlik az építkezés. Az illetékesek ezt cáfolják, szerintük egy személy kivételével sikerült egyezségre jutni a területeket birtoklókkal. Az ügyben rendõrségi feljelentés is született.

Az elsõ vízi erõmû üzembe helyezését követõen Madarason nekifogtak a második megépítésének is. Mint arról korábban beszámoltunk, a munkálat három részbõl áll: a vízgyûjtõ gát megépítése, a vízi erõmû áramfejlesztõ épületének létrehozása és a két létesítmény közötti nyomócsõ lefektetése. A munkálatok már tavasz óta folynak, így lassan befejezõdik a vízgyûjtõ megépítése. Elkezdõdött az áramfejlesztõ épület alapozása, miközben a két építményt összekötõ három kilométer hosszúságú vezeték felét is lefektették. Az illetékesek reményei szerint késõ õszre befejezõdnek a munkálatok, és a második erõmû is elkezdheti az energiatermelést.

„Június végén Háromfenékben ásási munkálatokat kezdtek anélkül, hogy bárki is értesített volna bennünket" – panaszolta Szõcs Mária, az érintett területtulajdonosok egyike. Családjának 33 áras kaszálója van a térképeken Hámortetõként azonosított területen, amelyre területalapú támogatást is igényeltek. Szõcs kiemelte, július elsején nyolc személy aláírásával kérést tettek le a helyi polgármesteri hivatalhoz, amelyben a munkálatok leállítását követelték, kilátásba helyezve, hogy ellenkezõ esetben az illetékes hatóságokhoz fordulnak. „A beadványra azóta sem kaptunk választ. Még a kérés leadásának napján megkeresett a kivitelezõ cég képviselõje, aki azt ígérte, kárpótlást fizetnek, és eredeti állapotukba visszaállítják a felásott területeket. Többször nem jött a képviselõ, a kifizetendõ összegrõl sem volt kivel tárgyalni" – magyarázta a panaszos. Elmondása szerint az illetékesek a kérés benyújtása után minden aláírót megkerestek, utólag volt ezzel kapcsolatos egyeztetés a községházán is, de ott sem sikerült dûlõre jutni.

Hiányzó birtoklevelek és APIA-büntetés

„Sokak számára nincsenek kiállítva a birtoklevelek, ezt használják ki. Nem a polgármester tulajdona a szóban forgó terület, nem lett volna joga megkezdeni a munkálatokat" – jelentette ki Szõcs. Hozzátette, több mint 1500 eurós területalapú támogatást fog kapni az érintett kaszálóért, amelyre a kérést még májusban nyújtották be. „Mi lesz, ha megbüntetnek? Nem vagyok a fejlõdés kerékkötõje, hanem az eljárási módot kérdõjelezem meg" – szögezte le a panaszos. Szõcstõl megtudtuk, rendõrségi feljelentést is tettek az ügyben.

Bíró: egy kivétellel sikerült megegyezni

„Azokkal a gazdákkal, akiket az érintett területeken sikerült beazonosítani, az Aqua Energia cég meg tudott egyezni, egy kivétellel" – jegyezte meg már a beszélgetésünk elején Bíró László. Csíkmadaras polgármestere elmondta, abban a dûlõben, ahol a munkálatok zajlanak, sok terület tulajdonosa nem volt beazonosítva, mert eddig nem igazán tartottak erre igényt az érintettek. „Nem igaz az az állítás, miszerint a beadvány után kezdtük az egyeztetéseket. Ez már jóval korábban elkezdõdött, a nyilvántartás szerint vettük sorba az érintett területek tulajdonosait" – jelentette ki az elöljáró. Kiemelte, volt olyan kaszálós rész, amelyre nem volt igénylés letéve. A munkálat elkezdése után jött a tulajdonos, hogy kárpótlást kér, mert az a földrész az övé. „Megtörtént az utólagos beazonosítás, és kárpótlást is kapott az illetõ. Így nyilván, hogy az emberek érdeklõdni kezdtek az ott fekvõ, eddig be nem azonosított területeik iránt, ezeket most kezdték visszaigényelni" – magyarázta Bíró. Hangsúlyozta, minden érintettel sikerült megegyezni, az egyetlen kivétel Szõcs Mária volt.

Nagyobb a kárpótlás, mint a lehetséges bírság

„A projekt kezdetén volt egy elképzelésünk. A lakosoknak meg volt adva a lehetõség, hogy területeik értékével beszálljanak a részvénytársaságba. Kevesen éltek ezzel, az építkezés nyomvonaláról pedig elõzetesen tájékoztattunk mindenkit" – mondta a polgármester. Kifejtette, a kárpótlás megállapításánál három szempontot vettek figyelembe: a nyomvonal által érintett területek esetében a négyzetméterenkénti kárpótlás, milyen kár érheti idén a gazdát területalapú támogatás szempontjából, valamint hogy mi fog történni a területtel hosszabb távon.

„A kártérítés háromszor-négyszer nagyobb, mint a területalapú támogatások rendszerében kiszabható bírság" – említette a községvezetõ. Ezt Mészáros Csaba, az Aqua Energia cégnek a beszélgetésen jelen levõ ügyvezetõje is megerõsítette. A kárpótlások mértékérõl viszont az illetékesek nem kívántak nyilatkozni. „Itt nincs szó rosszindulatról senki részérõl, mindenki nyitott volt a tárgyalásokra. Ám nem tudom elfogadni Szõcs Mária részérõl, hogy közügyet próbál faragni egy olyan témából, amiben tulajdonképpen már mindenkivel kiegyeztünk" – osztotta meg véleményét Bíró, aki szerint a feljelentés miatt hamarosan bekövetkezõ ügyészségi vizsgálat fog pontot tenni erre a vitára.

Cégalapítás és részvényesek

A vízi erõmûveket építõ Aqua Energia céget 2009-ben alapították. A Listafirme.ro honlapon található adatok szerint a részvények 50 százalékát Csató Kovács Imre üzletember birtokolja, 11,3158 százalékot Madaras község, míg 38,6842 százalék különbözõ magánszemélyek birtokában van. A már jelzett honlap adatai szerint a törzstõkéhez Csató 874 ezer lejjel, a község 197 800 lejjel, míg a több magánszemélybõl álló csoport 676 200 lejjel járult hozzá. Az illetékesek azt már korábban elmondták, az erõmûvek elsõ turbinája 500kWh teljesítménnyel, a most épülõé pedig 700kWh-val üzemel majd. A tapasztalatok szerint hóolvadáskor, jelentõsebb esõzéskor a termelt energiamennyiség még nagyobb is lehet.

 Forrás: Csíki Hírlap

Szerkesztette: Rédai Botond, 2013.08.07.

Az Ilona-völgyében építendõ vízi erõmû ellen tiltakoztak a homoródfürdõiek kedden délben: a mintegy százfõs csoport azt nehezményezte, hogy a befektetõ nem tájékoztatta kellõképpen a helybélieket. A helyszínen kialakult heves szóváltásból kiderült: a homoródfürdõi lakók úgy érzik, csõbe húzták õket, a befektetõ viszont nyugtatgatta õket, hisz véleménye szerint semmi ok a pánikra.

2011-ben épült meg az elsõ vízi erõmû a Hargitán, a beruházást végzõ cég újabb létesítmény építésébe fogott Homoródfürdõn, az Ilona-völgyében. Az európai szinten elterjedt zöldenergia-elõállítási modellt Lénárd András csíkszeredai vállalkozó honosította meg Székelyföldön, a református egyház mellett (melynek részesedése mintegy tíz százalék) a beruházásokat végzõ cég többségi tulajdonosa is õ maga.

???A vízi erõmû mûködési elve egyszerû, a vízszintkülönbségre épül: a patak vizét magasabb szintrõl elvezetjük az alacsonyabbra, ez esetben 150 méternyire lévõ turbináig" – magyarázta a beruházó. Az Ilona-völgyében az építkezési munkálatok már javában zajlanak, jelenleg az ún. vízbefogó készül, majd kilenc kilométernyi csövet fektetnek le a földút mentén, melyben a turbinaházig vezetik a patakvizet. A munkálatoknak a tervek szerint év végére kellene elkészülniük. „Az alapvetõ probléma az, hogy a helybéliek azt hiszik, a 800-as csõbe be fogjuk vezetni a patakot. Holott csupán a fölösleges, az élõvilág számára nem szükséges vízmennyiség kerül a rendszerbe" – fejtette ki.

A vizet begyûjtõ gát mellett ún. hallépcsõ van – mondta el Lénárd András –, melyen a patak hivatalosan mért minimális vízhozamainak átlagmennyisége mindig lefolyik, tehát a patakot egyáltalán nem veszélyezteti a kiszáradás. „Az erõmû nem fog egész évben mûködni, a termelés mintegy háromnegyede tavasszal történik, amikor bõ víz van: hóolvadáskor vagy nagyobb esõzés idején. Nagy esõ vagy hóolvadás esetén van olyan vízmennyiség, ami az élõvilág számára nem szükséges" – hangsúlyozta. Cáfolta, hogy magyarországi üzletembereknek és belföldi vagy külföldi politikusoknak érdekeltségük lenne a cégben, és arról biztosította a jelenlévõket, hogy a kivitelezõ cég a beruházáshoz szükséges minden engedéllyel rendelkezik. A beruházást végzõ csíkszeredai H2O Energy Kft. képviselõje, Roxana Enescu elmondta: a helybéli lakókat megfelelõ idõben értesítették a beruházás részleteirõl, az építkezés elkezdésének idõpontját pedig a helyi sajtóban közölték. „Nyilván csúnyán néz most ki ez az építõtelep, de nem marad örökre így" – tette hozzá.

„Most, az építkezés elkezdésekor értesültünk egy olyan projekt létrejöttérõl, amely közvetlenül érint minket is. Elsõ lépésben engedélyt kellett volna kérni a helyi lakóktól. Továbbá a patak vízhozama nem lesz elég a lakóknak és az erõmûnek is. Nem hinném, hogy egy befektetõnek kifizetõdõ az, hogy aszályos idõszakban a beruházása ne hozzon nyereséget. Az, hogy mindennek ki lesz a vesztese, szerintem nyilvánvaló" – fejtette ki Demény Gábor helybéli lakos.

Ambrus László, az Agora Alapítvány elnöke ellentmondásosnak nevezte a hegyi patakokra építendõ vízi erõmûvek kérdéskörét: az erõmû ugyan zöldenergiát állít elõ, viszont ha nem megfelelõ helyen épül, negatív hatással van a környezetre. „Meg kell találni a középutat, hisz nem mindenhol lehet vízi erõmûvet létrehozni. Szemmel láthatóan kicsi a patak hozama, aszályos években az élõvilág biztosan megsínyli majd az erõmû mûködtetését" – tette hozzá.

A tiltakozáson egyébként jelen volt Jakab Attila, a székelyudvarhelyi Nagy-Küküllõ Vadász és Sporthorgász Egyesület vadászati elnöke is. Mint kiderült, az egyesület évente, így idén is 5–10 ezer pisztrángot telepít a patakba, amennyiben azonban ennek hozama csökken, a haltelepítés teljesen felesleges lesz.

„Ismerjük az összes szélhámosságot, amellyel a befektetõk ámítják a helybélieket. Az összes ilyen beruházás törvénytelenül történik, hisz nincs urbanisztikai engedély és részletes rendezési terv, de környezetvédelmi hatástanulmányra is szükség lenne. A beruházók kikerülik ezt a lépést, hisz arra hivatkoznak, hogy jelentéktelen az erõmû környezetre gyakorolt hatása, így kiválthatják az építkezési engedélyt. Itt is ugyanazon hazugságok hangzottak el, akárcsak más hasonló erõmûvek építésénél" – adott hangot felháborodásának Hans Hedrich, a Fenntartható Segesvár Egyesület alelnöke, azt tanácsolva a homoródfürdõieknek: tegyenek panaszt, és fellebbezzék meg a kibocsátott engedélyeket az illetékes hatóságoknál.

A homoródfürdõiek mellesleg nem mind ellenzik a beruházás létrejöttét, Benedek Lukács helyi vállalkozó szerint a vízi erõmûvet már régen meg kellett volna építeni, ezúttal nem magával a beruházással, hanem a helyszínválasztással van baj. „Nem ipari jellegû létesítmény kell erre a területre. A vállalkozó nyilván kitalált valamit, a részletekre, szándékosan vagy sem, nem biztos, hogy kiterjed a figyelme. Ne csináljunk itt bohócot magunkból és belõle, az ügyben az engedélyeket kibocsátó hatóságokat kell felelõsségre vonni" – jelentette ki.

A tiltakozók a beruházás törvényességének tisztázásáig az építkezési munkálatok leállítását követelték, az üggyel kapcsolatosan a H2O Energy Kft. képviselõje elmondta: az elkövetkezõ egy-két napban derül ki, hogy milyen következményekkel járt a közösségi megmozdulás. A közel kétórás tiltakozáson egyébként sem a szentegyházi, sem a Hargita megyei önkormányzat képviselõi nem vettek részt.

Lénárd András fontosnak tartotta megjegyezni, hogy egy olyan személy szervezte ezt a megmozdulást, akinek a kommunizmus idején kapcsolata volt a Securitatéval. „Demény Gavril tulajdonképpen Lupu fedõnév alatt írt jelentéseket a titkosszolgálatnak" – közölte Lénárd András.

Forrás: Székelyhon.ro/Udvarhelyszék

2013.07.24.

Várat még magára a tusnádi ivóvízhálózat cseréjének befejezése a kormánypénz késése miatt. A község ugyan „papíron megkapta" a pénzt, a számlájukra azonban még nem utalták el a megígért összeget.

 Végéhez közeledik a Tusnádi ivóvízhálózat régi vezetékeinek cseréje. Az 577-es kormányhatározat révén megvalósuló beruházás kivitelezéséhez, illetve befejezéséhez még 287 ezer lej hiányzik, amelyet a kormány kell kiutaljon a közeljövõben.

- Szükség volt erre a beruházásra, hiszen a községben már régi, 1992-ben kiépített vascsövekbõl álló vízvezetékrendszer volt, amelynek elemei az évek folyamán megrongálódtak, emiatt a településen többször is akadozott a vízellátás. Nagytusnádon ezután következik a vízvezetékek cseréje, Újtusnádon pedig a tûzcsapok kicserélése, és két út menti áteresz kiépítése, amennyiben megkapjuk a kormánypénzt, ami érdekes módon már „papíron megérkezett", azonban a valóságban még nem utalták át – tájékoztatott Ravasz József, Tusnád község polgármestere. Az elöljáró hozzátette, hogy Nagytusnádon már megtörtént a régi tûzcsapok cseréje, Csíkverebesben pedig már sikerült elvégezni a munkálatokat, 16 tûzcsapot is felszereltek az elõírásoknak megfelelõen 200 méterenként. Nagytusnádon 24 tûzcsapot cseréltek, Újtusnádon pedig mintegy 30 tûzcsap cseréjére van szükség – tájékoztatott Ravasz.

Forrás: Hargita Népe

Szerkesztette: Tamás Attila, 2013.07.19.

Akár egy évet is csúszhatnak Tusnád község szennyvízhálózatának kiépítési munkálatai a késõre kifizetett kormánypénzek miatt. A munkálatok elsõ fázisára kiutalt pénzösszeget a hónap elején kapta meg az önkormányzat, amelybõl a már elvégzett munkálatokat kell kifizetniük, ezt az összeget azonban már tavaly meg kellett volna kapniuk. A munkálatok jelenleg állnak a községben, a kivitelezõtõl függ a folytatás.
Jelenleg állnak a kanalizálási munkálatok Tusnád községben, a kormánypénzek késése miatt. A kormányprogram által megvalósuló beruházás révén a település négy községben kiépítik a szennyvízhálózatot, továbbá szennyvíztisztító állomás is készül, amelyre Tusnád, Újtusnád, Csíkverebes és Csíkkozmás fõvezetékeit is rácsatalakoztatják.
- A projet összértéke 7.566.062 lej, amelybõl nemrégiben, július 3-án 918.443,22 lejt fizetett ki a román kormány, a beruházás elsõ szakaszának munkálataira. Ez hatalmas kevés, mivel ezt a pénzt még az elmúlt év augusztusában meg kellett volna kapnunk – számolt be megkeresésünkre Ravasz József. Tusnád község alpolgármestere arra is kitért, hogy 90 százalékban kiépítették már a fõvezetéket Újtusnádon, továbbá a szennyvíztisztító állomás munkálatai is 30 százalékban elkészültek. Az eddig elvégzett munka értéke 1.220.000 lej, amelyhez 20 százalékos önrészt kell biztosítania a helyi önkormányzatnak a projektben vállalt feltétleknek megfelelõen. – A megyei önkormányzat segítségével a helyi költség-  vetésbõl próbáljuk kigazdálkodni az önrészt, amely a helyi adók befizetésének függvényében áll rendelkezésünkre. Idénre önrészként 37.510 lejt vállalt az önkormányzat – részletezte Ravasz. Az Impex Aurora Kft. által végzett munkálatokat a jelen állás szerint Újtusnádon folytatódhat a kivitelezés az anyagiak függvényében.
- Teljes mértékben a kivitelezõtõl függ, hogy mikor folytatja a munkát, hiszen a kormánypénzek késése miatt mi is megkésve, utólag tudjuk kifizetni a már elvégzett munkát. A projekt befejezésének határideje jövõ tavasz, azonban ha így halad a kifizetés, akkor eltolódhat a befejezés akár 2015 tavaszára is – tájékoztatott az elöljáró. Ravasz azt is elmondta, hogy a Tusnád községet és Csíkkozmást kiszolgáló szennyvíztisztító állomás épületét eddig mindössze „pirosba" tudták felhúzni, a gödör is csak részben készült még el.
- A szennyvíztisztító állomás munkálataihoz egy útépítés is tartozik, hiszen a létesítménynek kijelölt területre semmiféle út nem vezetett ez idáig. – Az út már elkészült, megtörtént az alapozása, valamint az átereszek beépítése, a sáncok kialakítása is, így a továbbiakban a létesítményen kell dolgozni – részletezte Tusnád község alpolgármestere.

Forrás: Hargita Népe

Szerkesztette: Tamás Attila, 2013.07.18.