A zuhogó esõ miatt gyûlt fel a víz a Brassói úton, a benzinkút elõtti részen kedden este. A szeméttel és szennyvízzel kevert esõvíz a Zöld Péter utca, valamint a Brassói út keresztezõdésénél lévõ aknából folyik ki, és fut le az útszakasz mélypontjáig, a benzinkútig. Ez a probléma már évek óta minden nagyobb esõzéskor elõfordul.

A Brassói úton azért gyûlt fel a víz, mert az esõvíz-elvezetõ rendszer nem bírta elnyelni a hirtelen lezúduló nagy mennyiségû vizet – mondta Szõke Domokos, Csíkszereda alpolgármestere. Minden esõzéskor lassan folyik el az összegyûlt víz az út legmélyebb pontjáról, a benzinkút elõtti szakaszon. „Szemetet és szennyvizet is hoz a víz, itt gyûlik meg minden egyes esõzéskor a benzinkút bejáratánál és kijáratánál, ráadásul sokszor büdös is, és ez évek sora óta így van, sokszor az autók rendesen úsznak a vízben" – mesélte a töltõállomásnál dolgozó hölgy.

Tudunk a problémáról, és dolgozunk az elhárításán – reagált megkeresésünkre Zólya László, a Harvíz Rt. vezérigazgatója. „Úgy néz ki, megtaláltuk azt a szakaszt, ahol a szennyvíz belefolyik az esõvíz-elvezetõ csövekbe, ugyanis emiatt telítõdik az esõvízcsatorna a Zöld Péter utca alján és nyomja fel az aknatetõt" – magyarázta. A víz pedig arra folyik, amerre lejt az út, a töltõállomás elõtti részen pedig felgyûl. „A hónap végéig megpróbáljuk megoldani a problémát. Ez nem garantálja azt, hogy heves esõzéskor nem áll meg többé az esõvíz az útszakaszon, de már nem lesz szennyvízzel kevert" – fogalmazott Zólya.

Forrás: Csíki Hírlap

Szerkesztette: Barabás Hajnal, 2013.06.05.

A megszokottá vált közbeszerzési huzavona mellett az 2006/7-es kormányrendelettel elkezdett, de be nem fejezett infrastruktúra-fejlesztõ munkák képezik a Hargita megyei víz- és szennyvízhálózat bõvítését és felújítását szolgáló EU-s finanszírozású óriásprojekt legfõbb problémáit. A több mint 73 millió eurós költségvetésû program – amely a HarVíz térségi víz- és csatornaszolgáltató ügyintézésén keresztül fut – hamarosan a munkálatok fázisába ér. A HarVíz Rt. és a Projektmegvalósítási Iroda (PMI) meghívására az érintettek tegnap ismét tanácskoztak az infrastrukturális beruházás elõrehaladásáról.
– A szentegyházi víz- és csatornahálózat felújítására és bõvítésére vonatkozó munkálati szerzõdést aláírtuk. A 7 millió lej értékû szerzõdés az elsõ, amelyet megkötöttünk. A többi hét megállapodást a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos óvások késleltetik, Csíkszentdomokoson, Csíkmadarason és Szentegyházán pedig a 2006 évi 7-es kormányrendelettel elindított, de be nem fejezett projektek teszik kétségessé a munkálatok kivitelezését, fizikálisan ugyanis hiányoznak egyes elemek, amelyek nélkül nem mûködhet a rendszer – nyilatkozta lapunknak Moldován-Reinitz József projektfelelõs.
Utóbbinak oka, hogy procedurális nehézségeket okoznak egyes kivitelezõk, amelyek minõségi hátralékokkal maradtak el, gyenge minõségû munkát végeztek. Több kivitelezõvel nem sikerül zöldágra vergõdniük az egyes helyi önkormányzatoknak. Orbán Béla, Hargita Megye Tanácsának Közszolgálati és Beruházások Vezérigazgatóságának vezetõje szorgalmazza a helyi tanácsokat, hogy nagyobb szigorúsággal bánjanak az illetõ cégekkel, és a feltételek be nem tartásáért akár a szerzõdésbontást is helyezzék kilátásba.
– Szentegyházán küzdünk a legnagyobb problémákkal, mert ott a be nem fejezett projektek mellett telekjogi problémák is felmerültek. Az abbamaradt munkálatok le nem zárásáig nem indulhat újabb projekt ugyanabban a tárgyban, és ezeket a munkálatokat szinte nulláról kell kezdeni megvalósíthatósági tanulmánnyal, mûszaki tervvel, közbeszerzéssel. Értékileg egyik érintett településen sem nagy a gond, bízunk benne, hogy mihamarabb sikerül megoldást találniuk a problémákra – közölte a projektfelelõs.
A HarVíz technikai osztálya és a PMI, mint megtudtuk hasznosnak bizonyuló látogatást tett májusban Kolozsvárra, ahol az ottani SCADA-val (felügyeleti ellenõrzõ és adatgyûjtõ rendszer) kapcsolatos tapasztalatokról tudtak meg fontos információkat.
– A SCADA az egész rendszernek az agya lesz. Ez egy automatizálási, mérési, biztonsági és távvezérlési funkcióval ellátott 1,5 millió eurós rendszer, amelynek segítségével – egyszerû példával élve – a központban hamarabb tudunk a csõrepedésrõl, mint a fogyasztó, vagy mielõtt még a víz a felszínre törne – közölte Moldován-Reinitz József, hozzátéve, hogy a SCADA központi diszpécser szolgálatát Csíkszeredába, két regionális szolgálatát pedig Szentegyházára, valamint Csíkszentdomokosra tervezik.
A projektben közvetlenül érdekelt a felcsíki térség szinte valamennyi községe (Csíkszentdomokos, Csíkszenttamás, Csíkkarcfava, Csíkdánfalva, Csíkmadaras, Csíkcsicsó és Csíkpálfalva), Csíkszereda, Csíkszentlélek község, valamint Szentegyháza, közvetetten pedig Csíkszépvíz is. Több mint 100 kilométer ivóvíz és nagyjából ugyanennyi szennyvíz-vezetékrendszert újítanak fel vagy építenek meg, teljesen felújítják a szépvízi és a szentegyházi ivóvízkezelõ vízmûvet és azok szállítóvezeték-rendszerét, új szennyvíztisztító állomás épül Madarason, és bõvül a szentdomokosi víztisztító állomás is.
A 73 milliós projekt 77,6 százalékát az EU finanszírozza, a költségek 11,9 százalékát a román kormány biztosítja, 1,8 százalékát a projektben érintett helyi önkormányzatoknak kell elõteremteniük, a maradék 7,7 százalékot (5,6 millió eurót) pedig a HarVíz-nek kell állnia. Az önrész biztosításáért az elkövetkezõ két évben az infláció értékével arányosan emelkedni fog az ivóvíz ára és a csatornahasználat díja is.
Míg a fejlett országokban a lakosság 90 százaléka hozzáfér a víz- és csatornarendszerekhez, addig Romániában a lakosság fele mondhatja el ezt magáról, Hargita megye pedig az országos átlagnál is halványabban teljesít. Amennyiben Románia 2018 végéig nem tesz eleget a közmûrendszerekre vonatkozó kötelezettségeinek, az EU korrekciókat alkalmazhat az országgal szemben.

Forrás: Hargita Népe

Szerkesztette: Kovács Hont Imre, 2013. június 5.

A városból érkezõ szennyvíz miatt bûzlik elsõsorban a Csíkszeredán átfolyó Somlyó-patak. A várost elhagyva ez a bûz érinti leginkább a város déli részén, Zsögödben lakókat.

Érezhetõen erõs, kellemetlen szagot áraszt már a Brassói út alatt, majd a vasútvonal alatti átfolyásánál a városban csatornákba, föld alá szorított Somlyó-patak, amely a városi derítõállomás közelében folyik el, végül az Oltba ömlik. Patakról van szó, amely szennyvízcsatornaként is mûködik, és akadálytalanul, tisztítás nélkül ömlik az Oltba a Harom utcában, a Kisvár-domb melletti híd közelében.

Mint a helyszínen meggyõzõdtünk róla, a bûzlõ víz színe a szürkésfehér és a sötétkék között váltakozik, a meder szélén és környékén szemét, iszap is van bõven. A Somlyó-patak egykori, a város központján áthaladó medrét az elmúlt években a Majláth Gusztáv Károly téren, majd a Penge néven ismert tömbház közelében zajló parkolóépítés során is feltártak, ugyanez történt a központi parkban, illetve a Hõsök utca elején, a Vákár Lajos Mûjégpálya közelében. A medret ki is takarították, és igyekeztek kiszûrni azokat az illegális bekötéseket, amelyeken át szennyvíz jut az egykori patakmederbe.

Ez azonban nem oldja meg a városból érkezõ szennyezés problémáját – tudtuk meg Sz??ke Domokos alpolgármestertõl, aki szerint a Petõfi Sándor és Kõrösi Csoma Sándor utcáktól kezdõdõen a park környéki épületekig, utána pedig a Hõsök és Gólya utcákban is számos olyan épület van, ahonnan szennyvíz jut a csatornaként használt patakba. Egy másik esõvízvezeték a Jégpálya utca felõl, egészen a Temesvári sugárúttól érkezik a Brassói úti szivattyúházig, ahol az átemelõ segítségével eljut a vasút alatt átfolyó patakba.

Mindkét irányb??l érkezik szennyvíz is a patakba, amelybe az Oltba ömlése elõtt még a Fürdõ és Tavasz utcai lakó- és gazdasági épületektõl is további szennyezés kerül. Szõke Domokos alpolgármester szerint nem egyszerû a helyzet megszüntetése, mert nagyon sok régi bekötés létezik, ahol szennyvíz jut ebbe a hálózatba, amely csak esõvíz-elvezetõ csatornaként kellene mûködjön. Ezeket a régi csatlakozásokat utcafelújítások során igyekeznek azonosítani és megszüntetni. „Még Somlyón is részleges átkötések vannak, a szennyvíz egy része onnan is a patakba kerül" – mondta az alpolgármester.

Forrás: szekelyhon.ro

Szerkesztette: Kovács Attila

Kellemetlen szag terjeng idõnként Csíkszereda déli részén, fõként Zsögödben, amely sokak szerint a városi derítõállomásról ered. A bûz azonban az illetékes szerint nem onnan jön, mert a derítõ megfelelõen mûködik. Több zsögödi lakos is jelezte, hogy ismét érzõdik idõnként, fõként meleg idõben, délután az a kellemetlen szag a levegõben, amely az elmúlt években zavarta õket. A bûz miatt a helyi önkormányzati képviselõ-testület legutóbbi ülésén is elhangzott egy interpelláció, Szabó Soós Klára, az Erdélyi Magyar Néppárt önkormányzati képviselõje szerint a szennyvíztisztító-állomás árasztja a sokszor elviselhetetlen bûzt, és választ kért arra, hogy mikor lehet megoldani ezt a problémát.

Ilyen jelzés, panasz hozzájuk nem érkezett – mondta érdeklõdésünkre Zólya László. A Harvíz Rt. regionális víz- és csatornaszolg??ltató vállalat vezérigazgatója cáfolta, hogy a szag forrása a nagy részben felújított csíkszeredai derítõállomás lenne, szerinte a lakók által észlelt bûz nem onnan ered, mert a víztisztítás és iszappréselés az elõírások szerint mûködik. Hozzáfûzte, a kellemetlen szag észlelésekor kellene errõl megbizonyosodni.
A derítõállomáson egyébként a 2009-ben az Országos Beruházási Társaság (CNI) finanszírozásával elkezdett, majd a hiányzó összegek és a kivitelezõ cég csõdje miatt teljesen be nem fejezett felújításból egyedül a biogáz-elõállító részleg nem készült el. Ennek kivitelezésére a beruházó újabb versenytárgyalást írt ki, amelynek az igazgató információi szerint nyertese is van, és kivitelezési terv is készül. A biogáz-elõállító részleg hiánya azonban semmilyen módon nem befolyásolja a szennyvíztisztító-állomás megfelelõ mûködését – közölte Zólya László.
Az elmúlt években több alkalommal is érzõdött kellemetlen bûz Csíkszereda déli részén, amely 2008 nyarán például helyszíni szemlénk alapján a derítõállomásról jött. Akkor egyébként a büntetés-végrehajtási intézet mezõgazdasági telepe is szóba került mint a bûz eredetének lehetséges helye, de mint kiderült, egyetlen állat sem volt ott. Több mint két évvel késõbb, 2010 novemberében újabb lakossági jelzések alapján viszont már nem volt beazonosítható szagforrás helye, mert akkor már fél éve megszûnt a szennyvíziszap elhelyezése a derítõállomás mellett, és az iszap préselése is megtörtént az elõírások szerint. Most sem egyértelmû, honnan jön a Zsögödben érezhetõ bûz, de mint észleltük, a Gólya utcával szemben, a vasút alatt átfolyó, majd a derítõállomás mellett elhaladó, és végül az Oltba ömlõ patak érezhetõen erõs, kellemetlen szagot áraszt.

Forrás: Csíki Hírlap

Szerkesztette: Kovács Attila, 2013. június 03.