A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésének késése miatt igencsak áldatlan helyzetbe került Csíkkozmás. Mivel az említett munkálat finanszírozását leállította a Környezetvédelmi Alap, a település utcái nagy részének leaszfaltozását is magába foglaló, uniós alapokból támogatott új beruházást sem tudják elkezdeni. Az idõ igencsak szorít, utóbbi projektet ez év végéig kellene befejezni.

„Júniusban állították le a finanszírozást, így félbe kellett hagyni a munkálatokat. Pedig az eredeti elképzelések szerint ez év végéig be kellett volna fejeznünk a szennyvízhálózat kiépítését Kozmáson és Lázárfalván egyaránt" – fogalmazott a kialakult helyzettel kapcsolatban Bodó Dávid.

Csíkkozmás község polgármestere elmondta, ezen projekt keretében a településen összesen 21 046 méter vezetéket helyeznének földbe: Kozmáson 14 160, Lázárfalván pedig 6800 méter szennyvízvezetéket fektetnének le. A kiépített új hálózat a Tusnád községihez csatlakozna, az ott épülõ derítõállomás több alcsíki települést is kiszolgálna. A beruházás összértéke egyébként 6,5 millió lej.

Elveszhet az európai finanszírozás

„Eddig a csatornázási munkálat 20,45 százaléka van elvégezve. Ígéretek vannak arra vonatkozólag, hogy 2014-ben folytatják a programot. Még most is van 318 ezer lej kintlevõségünk, amelynek kifizetésére le van téve a szükséges dokumentáció, de még nem kaptuk meg a pénzt" – tájékoztatott a polgármester. Elmondása szerint a legnagyobb probléma az, hogy a szennyvízhálózat kiépítésének elhúzódása egy európai alapokból finanszírozott projekt kivitelezését is hátráltatja.

Egy 12,86 millió lej értékû beruházásról lenne szó, amely a községi utcák nagy részének leaszfaltozását, egy napk??zi építését és a lázárfalvi kultúrotthon felújítását is lehetõvé tenné. A községvezetõ kiemelte, az áldatlan helyzet abból adódik, hogy az aszfaltozást mindaddig nem tudják elvégezni, amíg az érintett falurészeken be nem fejezik a szennyvízvezetékek földbe helyezését. „Ha leaszfaltozzuk az utcákat, azokhoz a szakaszokhoz öt évig nem nyúlhatunk hozzá. Így elõször le kellene tenni a csatorna-vezetékeket. Ez így is volt elképzelve, de a Környezetvédelmi Alap áthúzta a számításainkat a finanszírozás leállításával" – osztotta meg Bodó.

Átiratot küldtek az alaphoz, illetve a fejlesztési minisztériumhoz, amelyben részletesen leírták a kialakult helyzetet. Ebben arra kérték az illetékeseket, segítsenek a községen, ellenkezõ esetben az európai finanszírozást is elveszíthetik. Mint kiderült, a településnek a már említett kintlevõségen kívül további 253 ezer lejre lenne szüksége ahhoz, hogy legalább azokban az utcákban, ahol aszfaltoznának, le tudják fektetni a szennyvízhálózat fõvezetékét.

Eddig csak ígéretek vannak

„A szakminisztérium válaszra sem méltatta levelünket. A Környezetvédelmi Alaptól is csak annyit közöltek, a csatornázási programot ebben az évben is folytatják" – részletezte Bodó. A községvezetõ szerint ez nem segít a településen, hiszen az uniós projekt eredeti határideje a múlt év vége volt. Így ez év végéig érvényes hosszabbítást kellett kérni, amiért 10 160 lej értékû büntetést kell fizetniük.

„Nagyon szorít az idõ bennünket. Úgy látom, az uniós projekt esetében az új határidõt is lehetetlenség betartani. A következõ idõszakban minden pénzforrásunkat a csatornázásra fordítjuk, hogy tudjunk kimozdulni a holtpontról" – mondta az elöljáró. A problémát a megyei önkormányzatnak is jelezték, onnan is hangzottak el pénzbeli támogatásról szóló ígéretek. „Egyelõre bizakodó vagyok, hogy a megyei önkormányzat és a szakminisztérium is segítõ kezet nyújt nekünk. Ha nem így történik, akkor nem tudok mit mondani a hogyan tovább-ról. Talán bankkölcsönt vennénk fel, de ez nagy megterhelés lenne a költségvetésünk számára" – hangsúlyozta a polgármester.

Forrás: Csíki Hírlap

Szerkesztette: Rédai Botond, 2014.01.09.

A felcsíki térségben két település költségvetését emészti fel az ivóvíz- és szennyvízhálózat felújítása és bõvítése. Csíkszentdomokos és Csíkdánfalva óriási összeget kell fizessen a Felcsík Kistérségi Társulásnak azért, hogy a csíkmadarasi szennyvíztisztító állomást befejezhessék, különben hátráltatják a HarVíz Rt. megvalósításában folyó Hargita megye víz és szennyvíz közmûrendszereinek bõvítése és felújítása nevû, közel 70 millió eurós óriásprojektet. Ezek mellett a két faluban jóformán csak aprópénz jut egyéb fejlesztésekre.
A HarVíz projektje öt felcsíki községet érint: Csíkmadarast, Csíkdánfalvát, Csíkkarcfalvát, Csíkszenttamást és Csíkszentdomokost. A regionális programot 77 százalékban az Európai Unió finanszírozza, kormánytámogatás és a HarVíz önköltsége mellett pedig az összeg közel 2 százalékát a helyi önkormányzatoknak kell biztosítaniuk. A felcsíki falvakban ennek az önrésznek az elõteremtése nem fog nehézséget okozni – mert az önkormányzatok számoltak ezzel a kiadással –, de a madarasi szennyvíztisztító befejezése súlyos problémát jelenthet.
Az elsõ elképzelések alapján az öt község egy-egy saját szennyvíztisztító állomást épített volna. A fenntarthatóság érdekében végül regionálisra tervezték a rendszert, és Madarasra képzeltek el egy közös tisztítóállomást. A Felcsík Kistérségi Tárulás megrendelésére ezt a 2006/7-es kormányrendelet jóvoltából elkezdték megépíteni, de csak 75 százalékban készült el, mert a támogatást megvonták. A tervek szerint idén befejezik az épületet, de a befejezés árából, illetve az eddigi ki nem fizetett munka díjából bõ 2 millió lejes adósság halmozódott fel, amelyet a kistérségi társulásnak fizetnie kell. A kistársulásnak ezt az összeget az öt községnek kell befizetnie. Ha a madarasi tisztítóállomás befejezése csúszik, akkor a HarVíz óriásprojektje is veszélybe kerül.

 Szentdomokos: nagyközség nagy hozzájárulással

Valamennyi felcsíki falu közül a legnagyobbikban, Csíkszentdomokoson van a legtöbb munka a közmûrendszerekkel. Az ivóvízhálózatot és a szennyvízhálózatot külön-külön 20 kilométerrel kell bõvíteni Szentdomokoson, és a HarVíz projektjében az ezt szolgáló szerzõdés meghaladja a 40,5 millió lejt. Viszonyításképpen: a másik négy felcsíki falut érintõ Harvíz-szerzõdés összege 11,5 millió lej.
– A HarVíz-projekthez biztosítottuk 2014-re a körülbelül 700 ezer lejes önrészünket, emellett semmilyen más jelentõsebb beruházást nem tervezhetünk idénre. A legnagyobb baj azonban az, hogy a madarasi tisztítóállomáshoz 730 ezer lejjel tartozunk a kistérségi társulásnak, és fogalmunk nincs, hogy honnan teremthetünk elõ ekkora összeget – közölte Ferencz Alajos polgármester. – Semmi sem fontosabb számunkra jelenleg, mint a víz- és a szennyvízhálózat, mert a bánya ugyan megszûnt, de a szennyezettség nem, így pedig az ivóvizeinkkel helyenként gondok vannak. A kormányt több csatornán keresztül is megkerestük a problém??nkkal, és reméljük, hogy a megyei tanács is mellénk áll. Önerõbõl képtelenek vagyunk kifizetni a hátralékot – tette hozzá az elöljáró.

 Dánfalva: bõvelkednek vezetékben, szûkölködnek pénzben

Csíkdánfalván már korábban lefektettek egy vezetékrendszert, amely azóta is kiszolgálja a falut. Miután a rendszert regionálissá „növelték", új, szélesebb vezet??kekre lett szükség. Az újak lefektetése felemésztette azt az összeget, amelyet a madarasi tisztító költségeinek részleteire fordítottak volna, így Dánfalva még egyáltalán nem járult hozzá a tisztítóállomás létesítéséhez.
– A mi esetünkben 700 ezer lejes összegrõl van szó, és már a befizetés 90 napos türelmi idõszaka is lejárt. Csakis a kivitelezõk jóindulatának köszönhetõen nem állunk még perben. Lehetetlen számunkra ekkora összeg biztosítása, ha a kormány vagy a megyei tanács nem segít, nem tudjuk megoldani ezt a problémát – közölte Bõjte Csongor polgármester.
A dánfalvi önkormányzatnak egy 100 százalékban támogatott, 1,1 millió eurós pályázatnak az áfáját is fizetnie kell idén, ami szintén óriási összeg. Ezek mellett önerõbõl nem igazán marad pénz fejlesztésre, pedig a kultúrotthonban és a középiskola épületén is volna javítani való.

                                              Vezetékek a karcfalvi jégpályánál kialakított ideiglenes "lerakatnál"

 Szenttamás felszabadult, Karcfalva álmodhat

Csíkszenttamás 283 ezer lejt befizetett tavaly a társulásnak a madarasi tisztítóállomásra, ezzel letudta az utolsó részletét. A HarVíz projektjébe bõ 50 ezer lejjel kell beszállnia, emellett még 7 kilométernyi községi út aszfaltozását is megcélozta Csíkszenttamás, amelynek a költségeit várhatóan a megyei tanácsnál pályázná meg az önkormányzat – tudtuk meg Márk Tibor polgármestertõl.
Karcfalva a kistérségi társulásnak és a Harvíznek is nagyj??ból 150-150 ezer lejt fizet be idén. Ezen felül 617 ezer lejes önrészt biztosít egy 3,1 millió lejes nyert pályázathoz, amelynek köszönhetõen 3 kilométeren aszfaltoznak idén. A tervek szerint a madicsai menedékház is megvalósul 2014-ben.

 Madaras: tyúk legyen, tojásról gondoskodnak

Csíkmadaras a többi községet a terület biztosításával „múlta felül", illetve 290 ezer lej értékben „jótékonyságból" hozzájárul a Felcsík Kistérségi Társulás tehermentesítéséhez.
– Egyelõre még nem tudjuk, hogy mibõl, de elõteremtjük ezt az összeget annak érdekében, hogy a tisztítóállomás mihamarabb elkészüljön. Bízom benne, hogy együtt leszünk olyan erõsek, hogy nyárára üzembe állhat a tisztítóállomás – nyilatkozta Bíró László, Csíkmadaras polgármestere. Mint az elöljárótól megtudtuk, a HarVíz projektjébe 40 ezer lejes önrészt kell megfizetnie a településnek. – Igyekszünk hatékonyan felhasználni a helyi erõforrásainkat. A második madarasi vízerõmû is napokon belül elindul, erdei utakat javítunk, villamosítjuk a Madarasi-Hargitát. Legyen tyúkunk, s akkor a tojásokról majd gondoskodunk – tette hozzá az elöljáró.
A madarasi szennyvíztisztító állomás azután állhat üzembe, miután beszerezik és beszerelik a szükséges mûszaki berendezéseket.

Forrás: Hargita Népe

Szerkesztette: Kovács Hont Imre, 2014.01.07.

Meglehetõsen sokat, közel négy métert apadt a szépvízi tó vízszintje az utóbbi hónapok száraz idõjárása következtében. A Csíkszeredát és a környezõ falvakat kiszolgáló víztározóban jelenleg egy évre elegendõ víz van. A legrosszabb forgatókönyv szerint, ha év végéig folytatódik a száraz idõjárás, akkor vízkorlátozást vezethetnek be. Az ilyenkor megszokott csapadékmennyiségnek mindössze tíz százaléka hullott le Csíkszeredában decemberben.

Miklós Gézától, az Olt Vízügyi Igazgatóság csíkszeredai szakaszmérnökségének igazgatójától megtudtuk, jelenleg 4,5 millió köbméter víz van a tóban. „Erre az évre biztosan elég, még akkor is, ha egy csepp csapadék sem esik, az apadás egyelõre nem befolyásolja a vízellátást" – fogalmazott Miklós. Mint mondta, átlagban másfél métert szokott csökkenni a tó vizének szintje az évnek ebben az idõszakában, de idén jóval több métert apadt. „Ez annak a következménye, hogy a tavaly tavasszal elolvadt hómennyiséget beszívta a talaj, és mivel kevés esõ esett a nyáron, nem tudott a tó feltelni" – magyarázta.

„Az apadás egyelõre nem befolyásolja a vízellátást"

Nemcsak a víztározó vízszintje, hanem a folyóké, patakoké is meglehetõsen leapadt, sõt a talajvíz szintje is. Több csíkszéki faluban jelezték, hogy az ivóvízkutak jelentõs része is kiszáradt. Az igazgató elmondása szerint amennyiben folytatódna a szárazság az év végéig, vízkorlátozást vezetnének be. Hasonlóan száraz idõszak több mint tíz éve volt, mint mondta, 2000-ben közel álltak ahhoz, hogy érvénybe léptessék a vízkorlátozást.

Hótakaró nélkül a vetés

„Az átlagosnál jóval kevesebb csapadék hullott az õszi hónapokban, és száraz hónap volt a december is, ennek ellenére szépnek mondható az õszi vetés" – összegezte Török Jenõ, a Hargita Megyei Mezõgazdasági Igazgatóság vezetõje. Tapasztalata szerint a megyében a termõföldeken átlagban 1-3 centiméter közötti a hóréteg vastagsága, ideális viszont a 15-20 centiméteres hótakaró lenne. De tekintettel arra, hogy Csík környékén nem volt számottevõ hõingadozás, és nem hûlt le mínusz 20 Celsius-fok alá a hõmérséklet, így nem fagyott meg a vetés.

„Amennyiben január végén beigazolódnak a meteorológiai elõrejelzések, vagyis ha mínusz 25 Celsius-fok alá esik a hõmérséklet, és nem fog havazni, akkor viszont kifagyhatnak a növények" – figyelmeztetett az igazgató. Hozzátette, hogy az elmúlt hónapok szárazsága befolyással lehet a tavaszi vetésre is, merthogy nehéz lesz a talajt megmûvelni. „A földnek akkor lesz jó a szerkezete, ha megfagy és kellõ csapadékot szív magába" – magyarázta Török. Hargita megyében 10300 hektáron vetettek búzát, rozst, illetve tritikálét, 150 hektáron pedig õszi árpát.

Csapadékmentes december

Az ilyenkor megszokott csapadékmennyiségnek mindössze tíz százaléka hullott le Csíkszeredában decemberben. „Átlagban 34 liter csapadék szokott hullni négyzetméterenként, ehhez képest a múlt hónapban 3,5 liternyi hullott" – részletezte Pál Imre meteorológus, a marosvásárhelyi területi meteorológiai központ munkatársa. Az elõrejelzések szerint a héten enyhe felmelegedés várható, nappal akár plusz 4 Celius-fokra is felmelegedhet a hõmérséklet.

„Kevés csapadékra a hét vége felé számíthatunk, péntekrõl szombatra virradóra esõ, havas esõ várható" – tudtuk meg a szakembertõl. Hozzátette: ezzel egy idõben a hétvégétõl kezdõdõen lehûl a hõmérséklet, éjszaka akár mínusz 13 Celsius-fok alá is süllyedhet a hõmérõ higanyszála, de ez nem tér el az ilyenkor mért átlaghõmérséklettõl. Januárban egyébként az átlagcsapadék 30 liter négyzetméterenként, eddig viszont semmi nem hullott vidékünkön.

Forrás: Csíki Hírlap

Szerkesztette: Barabás Hajnal, 2014.01.06.

Nagyjából megoldódni látszanak Udvarhelyszék vízproblémái. A térségben néhány település kivételével nem küzdenek vízhiánnyal. Az utóbbi években számos új vízhálózat épült, kiaknázva a lehetõségeket újabb forrásokat gyûjtöttek össze, néhol pedig még folyamatban van az ivóvízhálózat kiépítése, felújítása.

Az elmúlt évek szárazsága miatt több település lakossága megtapasztalhatta az ivóvíz hiányát, egyes helyeken a megszorítások miatt naponta több órán át szünetelt a szolgáltatás, máshol meg egyáltalán nem volt.

A Felsõboldogfalva községhez tartozó Bikafalvát éppen idén õsszel kapcsolták rá a városi vízhálózatra, így ott is megoldódott az évtizedek óta tartó vízprobléma. A bikafalvi Péter Lajosék portáján éppen tegnap vágtak disznót, s emiatt az ivóvizet tegnapelõtt vezették be a házba. Az udvaron lévõ kút vízhozama megcsappant, még idén nyáron is mûanyag hordókkal hordták a vizet a környékrõl.

„Most már mérõórákat is szereltek, a víz köbmétere három lej kilencven bani" – mondták a háziak, akik kimondottan örülnek, hogy a sok kínlódás után végre nem kell szûkölködniük, van mivel mosni, fõzni, zuhanyozni.

Hodgyában az útszélre félretett, behavazott betonkarikák arról árulkodnak, nekifogtak, de nincs még kész a vízhálózat a településen. A faluban ki-ki a maga módja és lehetõsége szerint oldotta meg a helyzetet. Gergely Ida néninek idõs korára nem kell a kútra mennie vízért, hiszen gyerekei gondoskodtak arról, hogy legyen vezetékes víz a házban. A szomszédos bennvalóról pumpával nyomatják fel a vizet, így a csapon mindig folyik a víz. Elmondása szerint sosem volt gond a kút vízhozamával, sõt a faluban többen is ezt a jóízû vizet használják.

Szõcs Gergelyék is egy hónapja ástak kutat az udvaron, hiszen megunták a hosszú ideje tartó nélkülözést, nyolc betongyûrût helyeztek el a kútba, azóta két gyûrûnyi víz gyûlt. „A nyolcvanas évektõl van gondunk az ivóvízzel, az elõzõ években is sokat hordtuk a falu alsó felébõl a vizet. Az állatok is lent isznak a patakon" – mondja Szõcs Rozália. Abban reménykednek, a kút biztos megoldás lesz a jövõben.

Sándor József, Felsõboldogfalva polgármestere kérdésünkre elmondta, Sükõben, Lengyelfalván, Farcádban, Bikafalván, Ócfalván, Boldogfalván, Árvátfalván, Patakfalván és Telekfalván van vezetékes víz, Hodgyában is hamarosan átadják az új hálózatot. Az elöljáró szerint az említett települések mindenikében van víz, nincs értesülése arról, hogy bárhol is gond lenne. „Nagyon sok forrást gyûjtöttünk össze, tehát egyelõre megoldódtak a vízproblémák" – véli Sándor József.

A lakosság megértõ

Oroszhegy községben éppen a községközpontot érinti a vízhiány – tudtuk meg Bálint Imre Elemér polgármestertõl. „A hozzánk tartozó öt településen minden rendben van, csupán Oroszhegyen szûkölködünk, de megpróbáljuk beosztani azt, ami van. A lakosság tudomásul vette a megszorításokat, a kialakított programhoz tartják magukat, és megértik a helyzetet. Az állatoknak a közkutakról hordják a vizet. Ahogyan lennebb megy a talajban a fagy, a források hozama aszerint apad. Nyáron kissé rosszabb volt a helyzet, kocsikkal kellett hordanunk a vizet a településre. Az õszi esõzések során gyûlt annyi vizünk, hogy reméljük, beosztva elég lesz tavaszig" – bizakodik a polgármester.

Farkaslaka községben sikerült megoldaniuk a több éven át tartó vízhiányt. Kovács Lehel polgármester elmondta, ma már megszakítás nélkül folyik a víz a csapokból a községben és a hozzá tartozó falvakban. „Számos helyen kicseréltük a régi, elavult vezetékeket, csupán Pálfalván, a falu egyik részében nincs még vezetékes víz, de immár az is bekerült a megyei Kisvíz programba, amelyre a közbeszerzés is megvan, és jövõre elkészül, ha a tervek szerint haladunk. Farkaslakán elkészítettünk egy újabb tervet, amely szerint bõvítenénk a vízhálózatot, hogy nagy szárazság esetén legyen tartalék."

Farkaslakán 2010–2011-ben heteken keresztül nem jutott elegendõ ivóvízhez a lakosság. „Nincs a napnak olyan idõszaka, hogy ne legyen víz, kivéve, amikor áramszünet van, de arról nem mi tehetünk" – mondta el a polgármester.

Hegyen innen és túl

Kányád községben vannak még hiányosságok az ivóvízrendszer terén, de lehetõségeikhez mérten igyekeznek ezeket is orvosolni – mondta György Sándor polgármester, aki nem rejti véka alá, hogy majdnem minden faluban van probléma. Kányádban nem a vízhozammal, annál inkább az elavult vezetékekkel van gond, Ábránfalván az utóbbi idõszakban szintén emiatt nem volt víz. Szentlászlón szûkösen, de folydogál. „Úgy tervezzük, hogy kora tavasszal Ócfalváról felhozzuk a vizet Miklósfalvára, erre a megyei tanácstól különítettek el egy kis összeget."

Égében és Székelydályában is tavaly adták át a hálózatot, Égében kevés víz van, Dályában éppen a napokban fejezték be az újabb források bevezetését a fõvezetékbe, amely egyelõre csak a település egyik részét látja el ivóvízzel. Amint megtudtuk, Felszegbe azért nem megy fel a víz, mert az egyik utcai csapot valaki nyitva felejtette, ezért az utcán rengeteg víz folyt el. Néhányan pedig nem tartják tiszteletben a forrás vízhozamát, és nem csupán a háztartásban, hanem állataik itatására használják az ivóvizet.

Nyáron a Homoród-mente lakossága nélkülözött, de Kerekes Péter, Homoródszentmárton polgármestere szerint jelenleg nincs vízhiány a községben. A szolgáltatást a Harvíz végzi, Farkas Lajos mérnök szerint egyelõre megoldódtak a vízproblémák mind a tizenegy faluban.

Forrás: www.székelyhon.ro/Udvarhelyszék

Szerkesztette: Nagyálmos Ildikó, 2013.12.09.