A Hargita megye víz és szennyvíz közmûrendszereinek bõvítése és felújítása elnevezésû projekt önrészének biztosítására a Harvíz Rt. emelkedõ díjszabású árpolitikát dolgozott ki – emiatt pedig egyes visszhangok arra engednek következtetni, hogy mire a projekt lezárul, a lakosságnak „elmegy a kedve” a csatlakozástól. A Harvíznek megalapozott magyarázata van a szolgáltatási díjak növelésére, a jövendõbeli felhasználóknak pedig szükségük a közmûrendszerekre. A regionális szolgáltató vezetõtanácsa ugyanakkor az eddigi szociális szemléletû helyett szigorúbb, gazdasági szemléletû igazgatást akar, ami igazgatóváltással és létszámkarcsúsítással indul.
A saját vagyonnal nem rendelkezõ – önkormányzatok tulajdonában levõ közmûrendszereken szolgáltató – Harvíznek 5,6 millió lejt kell biztosítania önrészként a Hargita megye víz és szennyvíz közmûrendszereinek bõvítése és felújítása elnevezésû, közel 70 millió eurós óriásprojektje megvalósításához. Ezt az összeget banki hitellel tudja elõteremteni, a hitel visszafizetését pedig a szolgáltatási díjak növelésével garantálja. Ennek jegyében dolgozta ki azt az árpolitikát, amely 2015 végéig elõrevetíti a díjszabást.
A víz köbméterenkénti ára a 2009-es 1,84 lejrõl mára 2,93 lejre emelkedett – áfa nélkül –, a „csatornadíj” pedig 1,15 lejrõl 2,30-ra. A részvénytársaság 2014-re 3,06, illetve 2,54 lejt, 2015-re pedig 3,30, illetve 2,59 lejt jósol a víz- és a szennyvíz-szolgáltatás díjának – ugyancsak áfa nélkül, és ezek az értékek az inflációval arányosan módosulhatnak. A leírtak fényében jövõre is emelkedik a szolgáltatás d??ja, de nem rögtön január 1-jétõl.
Az emelkedés magas, de a tétel nem
– Sehol sem mondják azt egy szolgáltatásra, hogy olcsó. De ha megnézzük, hogy falvakon 4-5, városokon pedig 7-8 köbméter vizet fogyaszt átlagosan egy család havonta, akkor még így is azt láthatjuk, hogy például a mobilszolgáltatóknak a többszörösét fizetik – közölte Bogáti Csaba, a Harvíz élére frissen kinevezett helyettes igazgató. – A Harvízre a projekt lezárása utáni években még mindig jelentõs terheket ró a megvalósítás, hiszen hitelhez kell folyamodnunk, amit természetesen vissza is kell fizetnünk. Emiatt úgy gondolom, hogy elsõ fázisban akkor sem csökken majd a szolgáltatás díja, ha lezárjuk a projektet – tette hozzá.
A módszer nem tetszik, de várják az eredményt
Az óriásprojekt megvalósításának egyik legfõbb helyszíne Szentegyháza. Be nem fejezett szennyvíztisztító állomás és nemrég újraaszfaltozott megyei út teszi bonyolultabbá az itteni – a terep adottságai miatt egyébként sem könnyû – munkálatokat. A kisvárosnak Rus Sándor polgármester szerint a következõ években 6-700 ezer lejt kell befizetnie önrészként a projektbe.
– A Harvíznek a legkönnyebb, mert õ a saját részét megfizetteti az emberekkel. Nyugodtan felvehet hitelt, és a felhasználók a szolgáltatási díjba foglalva visszafizetik azt. Természetesen senkinek nem tetszik, ha emelkednek a díjak. Egyelõre nincs tömeges elégedetlenkedés a lakosság körében, valószínûleg szívesen csatlakoznak majd a közmûrendszerekre az emberek. Ha azt vesszük, hogy egy sör vagy kóla árának felel meg egy köbméternyi ivóvíz vagy a csatornahasználat díja, akkor nem drága, de ha belegondolunk, hogy saját szolgáltatóval dolgozó településeken mennyi az ivóvíz ára, akkor kicsit rosszul esik az itteni érték – közölte Rus Sándor.
Szentegyháza szomszédságában, Kápolnásfaluban egyébként az önkormányzat saját szolgáltatóval oldja meg az ivóvízhálózat mûködtetését, és mint Benedek László polgármester megerõsítette, ez a lakosságnak 70 baniba kerül köbméterenként.
A legnépesebb felcsíki községben, Csíkszentdomokoson sem valószínû, hogy az árpolitika nagyban befolyásolná a lakosság hozzáállását: Ferencz Alajos polgármester szerint az emberek nagyon várják már a közmûrendszerek bõvítését, felújítását.
– Nagyon rossz minõségû vizeink vannak, részben a bánya régi tevékenysége folytán. Éppen ezért az emberek nagyon várják a vízhálózat bõvítését, a szennyvízhál??zat kiépítését pedig még inkább, hiszen sokaknak havonta szivattyúzniuk kell az emésztõgödröt.
A Harvíz projektjét 77,6 százalékban az Európai Unió finanszírozza, a Harvíz önrésze 7,7 százalék, a helyi önkormányzatoké pedig 1,8 százalék. A megmaradt összeget a kormány biztosítja.
Igazgatóváltás után, „létszámkarcsúsítás” elõtt
A Harvíz vezetõtanácsa úgy döntött, hogy felmenti vezérigazgatói tisztségébõl Zólya László Andrást, és december 2-tól ideiglenesen Bogáti Csaba mûszaki igazgatót nevezni ki a helyébe.

Bogáti Csaba ideiglenes igazgató. A projekt lezárulta után is maradnak jelentõs terhek
– Voltak bizonyos elvi és gyakorlati elvárásaink, amelyek nem valósultak meg. Szemléletváltásra van szükségünk, ezért az eddigi szociális szemléletû helyett szigorúbb, gazdasági szemléletû igazgatást akarunk el??rni – nyilatkozta Kassay János, a Harvíz vezetõtanácsának elnöke. – Költségmegtakarítási szempontok miatt az alkalmazottak létszámát karcsúsítanunk kell, és az igazgatóváltás ennek a strukturálásnak is része. Egyelõre nem tudjuk, hogy pontosan melyik tisztségeket kell felszabadítanunk, de nem kell attól tartani, hogy nagy léptékû létszámleépítés lenne. Az átszervezés ugyanakkor nemcsak az alkalmazotti állomány csökkentésével történik, hanem egyéb természetû költségektõl is igyekszünk megszabadulni a hatékonyság növelése érdekében – tette hozzá Kassay.
Forrás: Hargita Népe
Szerkesztette: Kovács Hont Imre, 2013.12.05.
